Hogyan állhatnának helyre 4évesem -eddig normális- alvási szokásai?

Eddig (egy jó ideje)minden este egyedül, a helyén aludt el, zokszó nélkül. Éjjel nem ébredt, ha netán mégis, gond nélkül visszaaludt szépen, csendben.

Egy hete viszont kéri, h üljek le mellé, mikor lefekszik. Azzal a hamis ígérettel köszönök el tőle, h majd jövök nemsoká vissza. És nem jövök...Kérdezget párszor, mikor megyek, én mondom, h mindjárt. Végül belealszik ebbe. Éjjel is ébred azzal, h mikor megyek már át hozzá. Én félálomban átszólok, h mindjárt. Persze egy idő után megjelenik nálunk.

Nem akarok engedni neki, bevallom. Nem akarok ülni mellette, sem este, sem éjjel, sem magunkhoz szoktatni. Ezt már 2évesen végigjátszottuk, eleinte este ültem oda mellé, aztán már minden éjjel 3-4órákra. Szörnyű volt, de megoldottuk. Emiatt félek, megint ennek nézünk elébe. Ráadásul most már át tud hozzánk jönni, akkor még nem tudott. Hiába próbálok következetes és kitartó lenni, ma hajnalban mégis nálunk kötött ki, mert 1 óra óta kisebb megszakításokkal fenn volt.

Hogy búcsúzzak el este tőle? Ez a trükk, h mindjárt jövök, olyan szívtelen. És inkább felébred, csak h hívhasson, végül átjön. Fogalmam sincs, mit tegyek. Nálatok mi vált be?