Ti is szomorúak voltatok, mikor bölcsiből oviba ment a gyermeketek?

Bár nálunk nem magánbölcsi volt, de szerette a lányom. Viszont szívesen ment oviba is, így eszembe sem jutott szomorkodni. Viszont gondolom mit érezhetsz (én is utálom a változásokat) ami fontos, hogy próbáld magad túltenni rajta, ha ezen rágódsz akkor a lányod megérzi (még ha nem is mutatod). Gondolj arra, hogy ebben a korban még nem köttetnek olyan szoros barátságok így nem nagyon fogja megviselni, ha nem látja a társait. Az oviban meg biztosan szerez új barátokat.

Az én lányom állami bölcsibe járt, de én is szomorú voltam kicsit...Mert még maradhatott volna egy évet az ovi előtt, viszont a váltáson úgyis át kellett esnünk, így a korábbi időpontot választottuk. De hamar megszokta az ovit, és mostmár középsős lesz. :)