Kisgyerek mellett nehezen bírható terhesség? Van még valaki így?
27 hónapos a kisfiam én meg 10 hetes terhes vagyok. Néha úgy érzem nem bírom tovább. Mintha depressziós lennék. Nincs kedvem semmihez, legszívesebben egész nap csak aludnék, rákiabálok a fiamra, aki pont dacol mindennel. Nincs kedvem főzni, nem tudom mit akarok. Félek a szüléstől és az elkövetkező 8 hónaptól.
Nagyon akartuk a babát, szóval ezzel nincs gond. Csak néha úgy érzem nem bírom cérnával.
Házaséletünk nincs kb 1 hónapja, semmi erőm és kedvem hozzá. MIT CSINÁLJAK? Lesz ez jobb is? Az előző terhesség egyáltalán nem viselt meg. De persze ott akkor feküdtem le, amikor akartam és kb. én irányítottam az életem. Most egy 2 éves kisfiú igényei szerint telnek a napjaim. Nem rossz kisfiú egyáltalán, de mégis nehéznek érzem. Félek, hogy még türelmetlenebb leszek.
Közben folyamatosan émelygek és gyengének érzem magam. Segítségem nincs a férjemen kívül, aki dolgozik egész nap, de még így is teljes mértékben kiveszi a részét a házimunkából. lelkiismeretfurdalásom is van, hogy ő sokkal többet csinál, pedig még dolgozik is.
Más is érzett így a második terhesség alatt? Vagy tényleg depressziós lettem?
szia!
Tudom imről írsz, de ez nem depresszió, hanem a hormonok játéka!! sokféle "tünet" előjöhet, nálam is ezek voltak-és a fő indítója is az volt, h igen cefetül voltam, nemhogy főzni nem tudtam, de még a szagoktól is rosszul voltam...:S Plusz idegesebb, ingerlékenyebb voltam. Ez el fog múlni, ahogy elmúlnak lassan a rosszullétek. Van egy időszak kb. 4 hónaptól úgy 7-8 hónapig amit még élvezni is fogsz, ott a pocidban a babád , növekszik, de egyre energikusabb leszel. Azt az időszakot használd ki mindenre! :)A végefelé újra jöhet egy levertség, rezignáltság, a "nagy teher" miatti kellemetlen érzés.
Nekem 3 éves volt a fiam,amikor terhes lettem újra. Az első 3 hónap katasztrófa volt,mert hánytam és így energiám sem volt semmire. Az apja sokat segített,mert vitte minden du-án usziba, bicajozni,játszótérre...
3 hónap után kezelhető lett minden.kivéve az utolsó hónapot,az ismét nehéz volt,mert már nem tudtam aludni...Most 2 hónapos a kicsi, a nagy is itthon van,mert nem járunk óviba nyáron, vannak nehéz pillanatok, de kezd a napirend beállni. Sok kitartást!
13 hónapos volt a lányom,mikor teherbe estem, ez első 15 hét (vagyis a 5. héttől a 15.)katazstrófa volt,a zt hittem soha nem élem túl. Türelmetlen voltam, ingerült, egyfolytában aludtam volna,semmi nem volt jó. De ahogy jött, el si múlt a probléma, most vagyok 30 hetes, szuperül érzem magam, bár a meleg megvisel, és a llányom érzi a tesót,mert rettentő anyás lett.
De hidd el, idővel jobb lesz, ráadásul nálad nagyobb is a tesó, így ő kicsit már "ügyesebb".
boldog babavárást
Mintha én írtam volna ezeket a sorokat ezelőtt x héttel... :) 2 éves volt a lányom amikor teherbe estem.Az első terhességem tökéletes volt, nyugis, kiegyensúlyozott. A másodiknál már kb. a 12.héttől a végét vártam. Szenvedtem a súlytól, a fáradtságtól, a munkától, a lányom 3 hónapig tartó 40-41 fokos lázas betegségeitől, meg attól, h egy éjszakát sem aludt át még akkor, szóval mindentől! Csak azt hajtottam, h legyen már vége a terhességnek, legyen már vége, meg hogy szüljek már meg végre, aztán a végén koraszülött lett a fiam (én hiszek abban, h az én akaratom is belejátszott...).
Szóval csak nyugi, hormon is van a dologban az tény, de ez már egy teljesen más terhesség mint az első. Szerintem nem depresszió, egyszerűen csak nem a "megszokott" terhesség. Fogadd el, h ez egy másféle terhesség mint az első. Mást nem tudsz tenni.
De fel a fejjel!!!!
1 hónapos kisfiú és 32 hónapos kislány édesanyja
Köszönöm, hogy írtatok!
Legalább az megnyugtató, hogy más is van így, talán tényleg nem én csavarodtam be.
Reménykedek azért abban, hogy a rosszullevős időszaknak vége lesz valamikor és utána tényleg könnyebb lesz, mint egyikőtök írta.
Viszont addig? Arra nincs valami praktika, hogy erősebb legyek? Hogy nyugodtabb, türelmesebb, ne vegyek olyan tragikusan dolgokat, amiket nem is kéne? Vagy tényleg csak az idő segít?
márciusban volt 3 éves a kisfiam, most a 36. hétben vagyok, az elején nagyon nagyon nehéz volt, mivel sokat hánytam és egyfolytában hulla fáradt voltam, ráadásul még az idő is szar volt. a kisfiam meg egy igazi örökmozgó
déli alvásnál aludtam a gyerekkel és amikor este feküdt le én is. férjem segített , amit tudott .
amikor csak tudsz pihenj, ne törődj vele, hogy nem mosogattál el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!