Mitől verhet hevesen a kisfiam szíve?

Szia!

Én azt tudom Neked tanácsolni, hogy vidd el mielőbb orvoshoz, és vizsgáltasd ki, és ha többször is előfordul, bármit mondanak, vidd el máshova is.

Leírom az én történetemet.

Jelenleg 24 éves vagyok! Körülbelül általános iskola alsó tagozatában kezdődött az egész. Azt éreztem, hogy valami beugrik és iszonyúan gyorsan ver a szívem, ez egy Alföldi osztálykirándulás után jött elő legelőször. Először mi is fogtuk melegre mindenre. Aztán elkezdett sűrösödni a ritmuszavar és édasanyám elvitt a kórházba. Befektettek majd azt mondták anyukámnak, hogy semmi szervi elváltozás nincs, hozzáteszem a kórházban terhelés hatására sem jelentkezett és azt mondták anyucinak, hogy én ezt kitalálom. Teltek az évek a panaszom ugyanúgy fennállt. Ismételt kivizsgálások ismételt "nincs semmi baj" zárójelentésekkel. Az elmúlt 10 évben már fizikai megerőltetés se kellett, hogy előjöjjön, elég volt egy köhögés, és soha nem tudhattam mikor jön elő. Gyógyszereket szedtem sokáig (szívritmusszabályzókat, illetve vérnyomáscsökkentőket) úgy, hogy azt mondták semmi bajom, a betegségemet meg bizonyítani nem tudtam.

Aztán 2007 karácsonya és szilvesztere között változás történt. Nagyon rosszul lettem az egyik éjszaka, és amikor már 4. órája 182 volt a pulzusom végre megérkezett a mentő (felháborítóan sokat kellett várni). Jöttek ott nekem a deffibrilátorral (bocsi de nem tudom, hogy kell leírni) és bekerültem az intenzívre. Ott helyrehoztak, de ottlétem alatt mégegyszer jelentkezett a ritmuszavar és végre EKG-s bizonyítékom volt, de szervi baj változatlanul nem volt szerintük.

A sorsforduló 2008 őszétől kezdődött. Találtam egy lelkiismeretes doktornőt, aki javasolta a szívkatéterezés lehetőségét. Addigra már annyira hátráltatta az életem, hogy belevágtam. Most 2009. január 5-én minden megváltozott. Debrecenbe voltam a Kardiológiai Klinikán, és megkatétereztek. Mint kiderült EKG-val, ultrahanggal nem látható születési rendellenességem volt. "Megcsinálták", és hála Istennek azóta jól, és teljesen tünetmentes vagyok. Úgyhogy 2009 az én évem, és most már babát is vállalhatok, merthát ez volt a fő ok, amiért belevágtam.

Ne haragudj, ha hosszúra sikerült, de gondoltam megosztom Veled, hogy menni kell, és semmit nem szabad annyiban hagyni, mert az orvosok (tisztelet a kivételeknek) letudják az embert annyival, hogy "nem látunk elváltozást". És mégis ott volt, és lehet ha évekkel ezelőtt megcsinálják, nem lettem volna sok esetben hátrányban. (Nem mertem kirándulni menni, tesiből folyamatos felmentés, stb....)

Jó egészséget kívánok Nektek!