Nektek is rossz érzés volt, mikor oviba kezdett járni a gyermeketek?

Nekem bölcsibe megy a lányom, alig két évesen, mert muszáj visszamennem dolgozni. Ha csak 3 évesen kezdhetné az ovit, és én is otthon lehetnék vele legalább addig, akkor inkább boldog lennék, mint hogy aggódjak.

Szerintem 3 év körül már nem árt a társaság neki, és bár megértem, hogy aggódsz és kétségeid vannak, viszont ez az élet rendje, és hozzá kell szoknod, hogy a kicsi lányod fel fog idővel nőni, és most az első lépcsőfok ehhez az ovi. Így van rendjén. :)

S mivel tesóval otthon leszel, mégiscsak többet tudsz majd a gyerekeiddel lenni, mintha napi 10 órát dolgoznál egy munkahelyen, úgyhogy szerintem ne aggódj, jó lesz!

Én is itthon vagyok a picivel, de a nagy jár oviba. Ott is alszik, mert ő ott akar aludni. Bár én ennek örülök, mert a pici alvásidejébe pont beleesik az az idő, amikor el lehetne hozni őt ebéd után.

Fél 9-9 fele szoktam levinni, és pont alvás utánra megyünk érte, pont 3-ra. Végül is így nincs bent olyan sokat.

Nekem nagyon hiányzik,én jobban szeretem ha itthon van velünk. De ő nagyon szereti, imád ott lenni.

Pl most pénteken megkérdeztem, nincs-e kedve itthon maradni velünk a kishúgával, de határozottan menni akart az oviba, hát elvittük. Most kezdte decemberben, amikor betöltötte a hármat. A pici 1,5 éves.

Az első pár nap, mikor elkezdte az ovit, itthon bőgtem, úgy hiányzott.

Van ahol kérik, hogy vidd el a gyereket ebéd után, ha otthon vagy. De nem mindenhol. Én pl. nem viszem el, mert a kicsi is pont akkor alszik, csak gyalog tudnánk elmenni, és akkor az egész alvásidő borulna. Én olyan fél 4 körül megyek a lányomért, akkor már felkelt a fiam is, és megvolt az uzsonna is.

Nekem nem volt rossz érzés egyáltalán az ovi, mivel a lányom már nagyon várta, és nekem is könnyebb így egy gyerekkel. Ettől én nem érzem magam rosszabb anyának, neki már erre van szüksége, és nem arra, hogy otthon üljön velem.

Szia!

Hál'Istennek, úgy látszik nemcsak én vagyok dilis anyuka!

A nagyobbik fiunk ősztől megy oviba-ami biztos jót tesz majd neki, mert ő is ,mint a te lányod, keveset beszél.

Eszemmel tudom, hogy minden oké lesz, de az, hogy nem lesz itthon velem belefacsarodik a szívem,rossz rágondolni:(

Nagyon remélem, hogy jó lesz ott neki és jól kijön majd mindenkivel!