Mi történhetett a kisfiammal? Mint ha sokkot kapott volna! (Nem hiszti-kérdés! )
A kisfiam márciusban lesz 2 éves, normál, átlagos kisgyerek, viszonylag könnyen kezelhető, nem problémás fajta. Van egy 9 hónapos kishúga, akit nagyon szeret.
Az unokanővére májusban lesz három, vele is szeretik egymást, kb. hetente egy-két alkalommal játszanak együtt. Ő is átlagos kisgyerek, viszont a nehezen kezelhető fajtából. A nagyszülei szerint ADHD-s, szerintem csak szimplán, hétköznapi értelemben hiperaktív, nem orvosi eset. Ma délelőtt itt volt a sógornőm és az említett kislánya. A gyerek "hozta a formáját", rohangált, ordítozott stb. A fiam néha felveszi a ritmust és ő is viháncol, de leginkább csak nézi, ahogy az unokanővére tombol. Na nem csinálja ezt napi 24 órában, csak néha rájön. Mármint a kislányra. A gyerekek ettek, ültek az asztalnál (normál széken), a kislány nem igazán bírt megülni a fenekén, és egy sállal birizgálta a fiam arcát. Közben hangosan hehehézett és ugrándozott. (Gondolom, el bírjátok képzelni, amikor egy gyerek fel van pörögve és erőltetetten nevet, hogy nevessünk vele, mert szerinte vicces, amit csinál.)
És ekkor azt vettem észre, hogy a fiam félig lehajtott fejjel bámul maga elé, a tekintete a semmibe vész, és meg sem mozdul. Elkezdtem szólongatni (közben a kislány is abbahagyta a nyaggatást), és nem reagált! Egyre hangosabban szólongattam, rohantam oda hozzá, megfogtam, és csak akkor mozdult meg, mint ha akkor tért volna vissza a valóságba! És, mint ha mi sem történt volna, evett tovább. És ez megismétlődött még 2-3-szor, de akkor hamarabb elkezdtem szólongatni, és hamarabb "visszatért".
Ezután jött csak a félelmetes rész! Az unokahúgom gondolt egyet, és betolta a fiam alatt a széket, közelebb az asztalhoz. Az asztal lapja (1cm-es üveglap) pont a fiam nyakát érte, a kislány csak tolta (volna) beljebb a széket, a fiam pedig nem reagált, csak bámult a távolba! Mindez persze pillanatok alatt zajlott, mert rögtön ugrottunk mindketten a sógornőmmel. Na akkor a kisfiam nem csinált úgy, mint ha mi sem történt volna, biggyesztette a száját és kapaszkodott a nyakamba, kb. 5-10 percig. Utána kész, ment játszani.
Bocs, hogy hosszú lett, de a hideg ráz, ha arra gondolok, mi van, ha ez úgy történik, hogy egyedül vagyok a gyerekekkel és mondjuk kimegyek wc-re?! Tapasztalt már valaki ilyet? Valami gond lehet a fiammal? Nem értem, miért enged valamit az unokatestvérének, ha neki az rossz, vagy fáj? Miért nem reagál olyankor egyáltalán SEHOGY???
:'(
válasza:
válasza: válasza:Én a minap voltam egy elsősegély tanfolyamon, és ott mentős sok sztorit mesélgetett, az egyik hasonlít a te általad leírtakhoz.
Nem tudom pontosan és szakszerűen visszaidézni, de az volt a lényege, hogy a gyerekeknél sokszor előfordul evés közben, hogy amikor nyelik a falatot egy bizonyos ponton (főleg keményebb falatok, alma, nagyon falat banán stb...) a nyelőcsövük nekitolódik a falat miatt a légcsövükhöz, ami pedig a gerinc valamely pontjához szorul, és ezáltal, arra az egy-két másodperce, amíg a falat le nem csúszik, nem tudnak levegőt venni. Állítólag itt nem megakad a falat, hanem normálisan csúszik, csak azon a ponton egy kis időre elzárja a levegő útját, és arra az időre "kimeverednek", aztán mintha mi se történt volna, esznek tovább.
Mindenesetre figyeld tovább, minden reakcióját, nézd meg, hogy evés közben mi történik. De valószínű én is nagyon meg lennék ijedve és vinném orvoshoz. Remélem nincs semmi baj, és tudtam egy kicsit segíteni.
válasza:Én az első válaszolót támogatom, vizsgáltasd ki a kicsit, hogy kizárjátok az epilepsziát.
Általában az emberek ezt a betegséget a rángatózással és az erős nyálzásal kapcsolják össze, de az első által leírt pontosan ilyen tüneteket produkál - mintha kiesne a gyereknél pár másodperc.
Biztosan nem ez a baja, de azért a jobb félni mint megijedni elven én mindenképpen kivizsgáltatnám, legalább megnyugszol, hogy nem komoly, ha ezt kizárják.
válasza:Első körben megemlíteném a gyerekorvosnak!
De könnyen elképzelhető, hogy valóban csak megijedt. Figyeld a gyereket, hogy még tapasztalsz-e ilyent!
Sziasztok, köszönöm szépen a válaszokat! Ma délelőtt jártunk a gyerekorvosnál (miután utánaolvastam az epilepsziának, és azt láttam, hogy gyors szemrángás is jellemző a rohamokra. És kétszer már láttam azt a fiamon, hogy nagyon elkezd pislogni, de mivel 2-3 másodpercnél nem tartott tovább, és utána minden rendben votl, gondoltam, hogy csak nagyon álmos már - lefekvésidő volt mindkétszer).
Az orvos azt mondta, hogy az, ahogyan az unokatestvérére reagált, lehet akár normális is, pusztán az alapján nem gondolná, hogy baj van (ahogy a második válaszoló írta). Viszont a szemrángással együtt így az egész kép az más, így specialistához küldött, első körben gyerekneurológushoz, aztán ott majd eldöntik, hova tovább.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!