Folyamatosan versenyezteti a gyerekeinket. Mit csináljak?

Unokatestvérem ugyanezt csinálja immáron 11 éve mióta megszületett a gyereke. Ekkor született bátyámék gyermeke is, és azóta ez megy.

Ha összejön a család, akkor meghallgatjuk, hogy az ő fia mennyivel szebb, mennyivel okosabb és magasabb.

Nem szoktunk rá semmit mondani, mert tudjuk ezzel ő önmagát erősíti, biztos szüksége van rá.

Bátyáméknak szerencsére nincs ilyenre szükségük, pontosan tudják, hogy a gyerekek másképp fejlődnek, mások egy csomó mindenben, és szinte nem is lehet őket összehasonlítani. De valakinek ez a lételeme, már kiskorban versenyt csinálni. Lehet nem is tudatosan, de lehet direkt, hogy megnyugodjon az ő gyereke milyen csodaokos, csodaügyes.

Hogy mit tehetsz? Nem tudom. Mondd azt neki, hogy majd 20-30 év múlva térjetek vissza erre a témára, amikor már tényleg kiderül, hogy a gyereketek mit ért el valójában az életben.

Az én egyik közeli rokonom is ilyen. Ráadásul mindkét gyerekünk egyidős. A nagyon között pár hét van, a kicsik között két hónap. Így jött össze...

Lesi, hogy milyen ruha van a gyerekeken, milyen játékuk van, milyen a szobájuk. Lesi, hogy mit nem csinálok jól, mit nem úgy csinálok, ahogyan ő. Stb... Lenézi az anyagi helyzetünket, lenézi a körülményeinket.

Ráadásul az egyik gyerekemet állandóan becsmérli. Minden szavából süt lenézés. A férjem emiatt elhatározta, hogy beszól neki, de a rokoni kapcsolatok miatt inkább nem teszi.

Én igyekszem elhatárolódni tőle, mást nem teszek, mert nem érdekel.