Tanácsot kérnék oviügyben/verekedés/?

Szerintem igen, gáz. Azért fél év után már be kellene illeszkednie a gyereknek a csoportba, elfogadni a szabályokat, megtanulni, hogy pl. nem bántjuk direkt a másikat.Tény, hogy sok a gyerek egy csoportban, és nem tud az óvónő minden gyerek mellett őrt állni.De nem is az óvoda vagy az óvónők feladata a gyermekek nevelése. Szerintem azt, hogy nem bántjuk a másik gyereket, és odafigyelünk a tesi épségére, nem ovis korban kell kezdeni tanitgatni, hanem már sokkal kisebb korban.

Megértem, hogy nehéz most neked, de ne dugd homokba a fejed, mert csak még jobban elfajulnak a dolgok. Nyilván a kislányodat is alaposan megviseli az apukája hiánya, plusz kistesó érkezése, tehát ezek már önmagukban is elég sok feszültséget okozó dolgok. Éppen ezért kell neked sokkal jobban odafigyelned a gyerekeidre, és határozottan, még az első megnyilvánuláskor leállitani az agressziv viselkedésüket, mert ha most nem vagy elég szigorú, akkor mindig erőszakkal fogják levezetni a dühüket, elkeseredettségüket.

Ez egy kicsit már késö, már mint ezt a problémát lekezelni.

Te soha senkitöl se kérj bocsántatot nem te követted el a bünt, a gyermekedet sem kényszerítheted, de ti ha otthon bocsánat kérösök vagytok akkor tuti ö is egy kérésedre bocsánatot kér.

Igaza lehet a szakembernek, kislányod eléggé úgy tünik ezzel akarja felhívni magára a figyelmet.

Gyermek pár alkalom után kitapasztalja mivel keltheti fel a figyelmet magára. Ez a családban is így van. Ha az anya /gondozó csak a rosszat látja meg a jót mellékesen veszi akkor a gyermek mindig a rosszat választja figyelem felkeltésre. ha az anya/gondozó az apró jódolgokra is figyel akkor a gyerek azt fogja keresni és csinálni.

Sokat sajnos nem tudsz tenni ha a gondozók nem figyelnek a jó dolgokra, kevés a dicséret. De annyit thetesz hogy ahogy bekövetkezik a baj, akkor rögtön oda menni a kisgyerekhez bocsánatot kéretni (ha nem akar akkor nem eröltetni, max elmondani hogy ha anya rosszat tesz akkor bocsánatot kér), és esetleg elmondatni a kislányoddal mi történt.

Ne bántsátok már szegényt. Írta, hogy otthon nem ilyen a kislány. És igen, ha apa elment, akkor lehet, hogy éppen most tudatosodott a kis fejében, hogy most már örökre így marad.

Az ovónőnek szerintem azért ezt is figyelembe kellene venni. Nálunk minden szülőin elmondták, bölcsiben is meg az oviban is, hogy ha valami trauma éri a gyereket, vagy netán csak rosszul alszik, netán kevesebbet a szokásosnál, és emiatt nyűgös lehet, arról is tudniuk kell, hogy értség a gyerek jelzéseit és ha nagyobb baj van, akkor jobban odafigyeljenek rá.

Én a helyedben kérnék egy fogadóórát az ovónőktől, és ott négy vagy hatszemközt elmondanám a problémát, és kérném, hogy egy kicsit legyen türelmesebb.

Egyébként kedves első válaszoló, egy 3,5 éves gyerek, ha valamiért feldűhítik, vagy fáradt vagy hasonló, akkor még könnyen elfelejtkezik a szabályokról, főleg, hogy nem dobálózunk, vagy verekszünk. Néha idegességemben - lehet lepontozni - nekem is eljár a kezem, mármint odaütök a gyerek popsijára. Akkor egy pici gyerek, akinek még ilyen trauma is van az életében, az hogyan tudna ekkora önfegyelmet gyakorolni.

Szerintem ez nem akkora probléma, az én kisfiam is nehezebben illeszkedett be az oviba, most 4,5 éves és még mindig szokta lökdösni a társait, de van olyan kis csoporttársa aki harap, éppen tegnap harapta meg a kisfiam hátát, de én ebből nem csinálok nagy ügyet, majd alakul ez, minden gyerek más, a lányod is lassan rájön, hogy mi a helyes viselkedés, csak ők még így próbálják magukra felhívni a figyelmet.

Ne csinálj nagy problémát belőle:)