6 évesen anyával aludni? Hogyan értessük meg vele, hogy ez nem normális?

Szerintem varjatok ki amig magatol elalszik egyedul, amig o keri, hogy kint aludhasson az o agyaban.

Addig a parod aludjon el vele estenkent, ez ugyis 2 hetente van csak, nem? Ne fajditsatok a gyerek szivet, es ne torjetek a lelki vilagat ossze!

Ertem, es persze tudom azt is, hogy ti csak jot akartok neki, viszont probald megerteni az o lelket is, eppe eleg neki az, hogy most itt most ott kell aludni. Biztosan faj neki az is, hogy apa nincs mindig vele...stb. Szoval ti vagytok a felnottek, legyetek kicsit megertobbek.

Ne ertsel felre, nem vagyok egy gyereket agyon babusgatos, mizes-mazos anyuka, de valahogy elkepzeltem a kisfiut ahogy sirdogal az agyaban egyedul, es sajnalom(((

Remelem nem haragszol.

Sehogy. Nem fogjátok tudni megértetni vele, hogy nem normális, ha otthon úgy van, ahogy van, és ott az normális. (Ha az anyjával sem sikerül megértetni, aki felnőtt.)

Azt lehet mondani, hogy itt másképp vannak a dolgok, de én sem lennék drasztikus. Meg kell vele szoktatni és szerettetni. Azt lehet neki mondani, hogy amíg megszokja, addig apa vele alszik kinn (az tényleg rossz lehet, ha van egy benti szoba, és a kisgyereknek kell valahol kinn aludni, egy idegen, nagy nappaliban pl, ami nem egy gyerekszoba! Még az is jobb lenne, ha egy szobában, de külön ágyban aludna.)

Aztán egy idő után észreveszi, hogy apa este átment a másik szobába, ezt lehet, hogy sérelmezi, de ekkor el lehet magyarázni, hogy ott jobban elfért mondjuk aludni.

Amikor már megszokja ezt, akkor majd már elég lesz neki, hogy feküdjön ott apa addig, amíg ő el nem alszik.

Igaza van aki azt mondja, rá kell hagyni, hogy Rendben, apa veled alszik, hogy megnyugodjon. Ha este ezen veszekedni kell, akkor persze hogy rosszabbul is alszik és felébred álmából is sírva.

A lényeg, hogy tegyétek neki jó élménnyé azt, hogy oda kell feküdnie! Amíg megszokja hogy az az ő ágya! Ha ott biztonságban érzi magát, akkor már elég lesz majd pl. ha ő fekszik, míg mondjuk apa mesét olvas, azalatt ő elalszik! Ki fogja nőni, de a gyerekek lassan nőnek, ezt ne feledjük, nem készen kapjuk őket, türelmesen, finoman lehet őket alakítani.