Megteheti a kórház, hogy nem engedi, hogy 5 éves hiperaktív, súlyos alvásproblémával küzdő kisfiammal legyek éjszaka?

Így történt végül:

Műtét előtt praemedikációtól,a gyerek teljesen lenyugodott,mosolygott,aranyos volt,ahogy bevitte a kedves műtősfiú gond nélkül ment vele.

Mikor kihozták mesélték,hogy aranyos volt a műtőben nagyon.

Ahogy kihozták és még nem volt magánál egy picit nyugtalanabb volt és nagyon fájlalta a torkát,sírt,hogy nem tud beszélni és nem tud felébredni.

Aztán ahogy felébredt alázatos volt nagyon,ha bíztattam,hogy mindjárt hat a fájdalomcsillapító,azt mondta "Jól van,jól van."

Nagyon elfeküdt,nagyon nem volt ereje huncutkodni,bohóckodni,szaladgálni,ugrálni.

Miután lehetett itatni el kezdett elsápadni és vissza akart feküdni,aztán már fekve is nagyon sápadt volt,többször hányt,nem lehetett itatni,infúziót kezdtek neki.

Egyszer jött az operáló és kérdezte,hogy én vagyok az a szülésznő? Mondtam meghökkenve,hogy igen,akkor mondta,hogy egy másik osztályra átmehetek a gyerekkel és vele aludhatok két napig.

DE mint kiderült,ha van hely a másik osztályon ,akkor oda szokták átvinni a műtötteket és ott viszot maradhat a szülő (nem csak az egészségügyben dolgozó !!! ),kizárólag csak a sebészeten nem maradhat a gyerekkel a szülő.

Nagyon boldog voltam,hogy maradhattam,éjszaka , még másnap is végig kapta az infúziót ,jó volt,hogy én ápolhattam,bíztathattam.

TEgnap estére lett egy kicsit jobban,végre elkezdett itathatóvá lenni és még jégkrémet is evett már.

Apától hatalmas tűzoltóautót kapott fájdalomdíjként,pont akkor bontogattuk a csomagolásból mikor jött az orvos ,nevetett is ,hogy ezért megérte a gyereknek a műtét.

Mindenki kivétel nélkül nagyon kedves volt,nemcsak velünk,hanem a többiekkel is.

Szép élmény marad a gyereknek,hogy szeretettel bántak vele és hogy vele is maradhattam.

Végül minden jól végződött,már itthon vagyunk,picit még fájlalja,de most már egyre jobb lesz

Hát be kell ismerjem ,hogy nem volt jogos a félelmem és minden elismerésem az ott dolgozóké megkövetem őket a bizalmatlanságomért.

Úgy viselkedett a kórházban mint egy kisangyal,hát én erősen kétlem,hogy hiperaktív lenne,állítólag az alvajárást is kinövi,volt egy gyógypedagógus végzettségű szobatárs anyuka aki szerint vagy minimálisan hiperaktív,de leginkább sehogy,példásan viselkedett ,büszke voltam az én drága fiamra!

Azt mondta a gyógypedagógus szobatárs,hogy az igazi hiperaktív gyerek műtét után is hiperaktív,nem csak szituatívan...mikor anyával szemben van,aki elkényezteti és sok mindent ráhagy.

Tény,hogy mivel sokat volt beteg azt sem tudtuk hogyan kényeztessük,főleg tavaly mikor hónapokig nem járhatott az izületi gyulladása miatt,leginkább utánna lett akaratosabb,kezelhettelen