Miért hallgat az apjára, rám pedig nem a 19 hónapos fiam?
Annyira gáz, nagyon feszegeti nálam a határokat, sokszor meg sem hallja, ha rászólok, máskor pedig annál jobban csinálja. A férjem azt mondja, azért van, mert nem határozottan szólok rá, és ideges vagyok. Tény, hogy sokszor vagyok feszült, mert van egy 5 hónapos kislányunk is, és nagyon fel tud húzni, ha szoptatás közben a bútorokat karcolgatja a nagy, vagy éppen jön nyaggatni a szopizó kicsit... Na mindegy, ennek ellenére én nem érzem azt, hogy kevésbé lennék határozott a fiammal, mint a férjem. A pelenkacsere sokszor úgy néz ki, hogy ülök a földön, a két lábammal lefogom a két kezét, és amikor már elöl tisztogatom, akkor a lábaira ülök (amennyire azt meg lehet tenni, hogy ne fájjon neki), hogy ne rúgjon.
Más is tapasztalt olyat, hogy rá kevésbé halltatott a gyerek ennyi idősen?
Persze. A lányom, amikor kicsi volt, sosem fogadott szót (most se nagyon). Az apja csak ránézett, és tudta, hogyan kell viselkedni. Hát erről ennyit.
Szerintem ez azért is van, mert egész nap mi vagyunk velük, és a sok rászólásra már immunisak. Az apa ritkábban van otthon, akkor is egyet böffent a mély hangján, és összecsinálják magukat, a kis szarosok. Kis gonosztevők! Vigyázz, most légy kemény, (de azért ne üsd, v. ilyesmi), mert később nagyon a fejedre nő. Tapasztalatból mondom. Ha pláne mindent megcsinálsz a fiú helyett, akkor egy kis lustaság lesz, aki a sült galambot mindig mástól várja. A lányok azért önállóbbak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!