Máshol hogy ment a beszoktatás? Kedvesek és segítőkészek az óvónénik, dadusnénik?

Én hatalmasat csalódtam. Én nem erre emlékszem kiskoromból. Kedves, segítőkész óvónénik és aranyos dadusnénik, akik mindenben segítenek. Erre számítottam, de úgy látszik ez már nem elvárható egy oviban!

Vegyes csoportba jár a lányom, 3 éves múlt. A gyerekek gyakorlatilag parancsszóra csinálnak mindent és azt vettem észre a többi anyukával együtt, hogy nem segítik a kicsiket a beszoktatásban. Ma voltunk 2. nap a lányom nagyon nyitott volt tegnap is ma is, gyakorlatilag ott hagyott és belevetette magát a játékba, ma már ott is hagytam és egy nyikkja nem volt. Viszont a szomszéd kisfiú sír egész nap. Ma reggel bementünk és az óvónéni úgy fogadott, hogy de jó hogy megjöttünk, mert a kisfiú nagyon sír, a lányomat legalább ismeri és leültette őket egy asztalhoz játszani ő pedig elviharzott a nagycsoportosokhoz rajzolni. A lányom megszeppent, de sikerült megvígasztalnom a kisfiút és játszottak a többiekkel.

Aztán tízórainál semmit nem mutattak meg nekik, hogy mit hogyan honnan vegyenek el, azt is én mutattam meg, a dadus néni egy síró kislánynak annyit bírt mondani, hogy mondtam már, hogy senki nem fogja eléd tenni a tányért, vedd el magadnak, az udvarra kivitték őket hosszú ujjúba a 30 fokba, pedig ki volt téve a kinti ruha (elvárják, hogy egyedül öltözzenek) és még sorolhatnám.

Komolyan a sírás kerülgetett. Nem szeretném, hogy ilyenek miatt elvegyék a gyerek kedvét. Olyan ügyes, és persze sajnálom a többi kicsit is sok a sírós és rájuk sem hederítenek. Néha odaszólnak, hogy majd jön anya és ennyi. Hozzáteszem hogy már most hiányzik a csoport fele, tehát azt sem mondhatják, hogy sokan vannak, mert van kb 15 gyerek. Mi lesz ha ott lesz mind a 30???

Máshol is van rossz tapasztalat?