Tényleg ennyire nem megy nekem az anyaság? Bővebben lent.

2 éves lesz a fiam 1 hónap múlva. Napok óta meg van fázva, és nagyon folyik az orra, ezért többször kell kiszívnom porszívóval amit utál, miután végeztünk még hosszú percekig ordít nem tudom megnyugtatni. És ez naponta többször. Ha bármit tiltok neki azonnal földhöz vágja magát és ordít. Aztán megint folyik az orra és kezdődik minden elölről. Próbálom szépen elmagyarázni vagy mondani ha vmit nem szabad, de nem figyel rám és csak megint rákezdi. És ekkor már nálam is szakad a cérna, és kiabálni kezdek vele. Ráadásul egy udvarban lakunk anyámékkal aki persze minden hangos szóra rohan át és közli hogy ezt nem csinálhatom a gyerekkel és menjek orvoshoz. Ma nagyon kiborultam. Egy önálló gondolatom sem lehet a saját gyermekem nevelésével kapcsolatban mert vki mindig ellát vmi "jótanáccsal".

Hogyan kezelitek ezeket a helyzeteket ha volt vki hasonlóban? Már azt érzem rossz anya vagyok, és semmire sem vagyok jó, mert csak ezt hallom nap mint nap.