Volt már olyan érzésed, hogy 'falra hányt borsó', amit a 2,5 évesednek mondasz?

"Volt már olyan érzésed, hogy 'falra hányt borsó', amit a 2,5 évesednek mondasz?"

:-DDD

Igen, meg amit a 7,5 évesnek mondok, meg amit a 9-nek, és mindjárt jönnek anyukák a tinikorú gyerekeik példájával...

:DDDD

Állandóan.

Este is mondtam neki,hogy alkalmi süket és csak a falnak beszélek.

Ja még az lemaradt,hogy sokan azt mondják humorral lehet túl élni.

Türelmet direkt nem irtam:)))

Van olyan ismerősöm akinek 3 éves korára abbahagyta a gyerek,de van olyan akinek 4 éves és még mindig tart nála.

Én az 5 évesemnek és a 3 évesemnek is folyton igérem a füldoktornénit....

Válaaz: mindig ezt érzem. Kivéve, ha azt mondom:

-ki kér pudingot?

-ki akar kimenni bicajozni?

Érdekes a ház legtávolabbi pontjából is meghalják.

De minden mást akkor sem hallanak meg ha a lábamnál állnak.

Áááááááááááááááá, sosem! Aha és bilibe lóg a kezem :D

Túlélni csak úgy lehet, ha nem veszed túl komolyan a dolgot.

Mondom ezt én, akinek 2 szelektív hallású fia is van :))))

És sajnos kezdek visszaszokni a cigire, na ez már nem olyan vicces :(

A múltkor a 4,5 évessel a szokásos esti fogmosás miatti harc ment és mikor a sokadik felszólításra sem mosta meg a fogát, akkor beváltottam az ígéretemet és bizony kidobtam a fogkeféjét az ablakon! De sajnos nem volt sok haszna, mert másnap azért hisztizett, mert a szokásos Pókemberes helyett egy rózsaszínnel kellett fogat mosnia, amit az unokahúgának vettem egyszer :)

Szóval igazából fogalmam sincs, mi a jó módszer!