A fiam visszafejlődik vagy ez életkori dac?
Két évesen simán elszámolt 20-ig. Tudott vagy egy tucat mondókát.
Most négy évesen nem tud (vagy nem akar) elszámolni 10-ig sem, és max 1-2 mondókát-éneket hajlandó ismételgetni (köztük a Mizu-mizu szörnyűséget).
Tényleg elfelejtette amit korábban tudott vagy csak velem (vagy ki tudja kivel) dacol, amikor újra és újra elrontja a számolást és belesül a Pál-Kata-Péterbe...
Szerintetek?
válasza:Most ez komoly?:)
Enyém is két éves, "Boci-boci tarkát" tudja majdnem elmondani, és 10 ig "számol", hogy "kettő-négy-kilenc-három..."
4 éves korban sem ismerik a számokat, max. hallás után visszamondják, de nem értik még, talán úgy 4-5ig. a A versikéket meg , ami tetszik neki belőlük azt ismételgetik, vagy csak részeket. Belesül a Pál-Kata Péterbe.... oh, nagyon sajnálom.... :))
válasza:Miért gúnyolódsz??
Ismerek olyan kisfiút, aki két éves sem volt, de végigénekelte az egész István a királyt és olyat is aki egy szót sem szólt még három évesen...
Nem ez a lényeg.
Az enyém tök átlagos két éves és tök átlagos négy éves. De az nagyon zavar és valamit jelez, hogy a korábban szeretett és szívesen ismételgetett mondókáit, naponta húszszor énekelt énekeit ma képtelen énekelni...és ez nem csak engem zavar, hanem őt is, mert szinte már sír, amikor nem tudja, hogy milyen szó következik és újra és újra nekifut elölről, de akkor sem megy segítség nélkül a végigéneklés.
Gúny nélküli, értelmes válaszokat kérek légyszíves!
válasza:"....és ez nem csak engem zavar, hanem őt is, mert szinte már sír, amikor nem tudja, hogy milyen szó következik és újra és újra nekifut elölről, de akkor sem megy segítség nélkül a végigéneklés. "
Ne haragudj, nem gúnyolódni akartam, de pedagógus vagyok, és látom, hogy a szülők gyakran "bele tudnak halni" abba, ha vmi nem úgy alakul, ahogy hiszik.
A gyerkőc azért görcsöl, mert TUDJA, hogy milyen elvárásaid vannak felé. Kényszer alatt nem megy.
Egy kicsit pihentesd a tmát. Ahogy írod, minden gyerek más. Csak azt hidd el, hogy a gyermeked attól NEM fejlődik vissza, hogy vmit nem úgy tud, mint más; vagy ahogy szeretnéd.
Hangsúlyozom, két évesen SEM tudhatott 20ig elszámolni, mivel a szám-fogalom összefüggés kb. 6-7 éves korra alakul ki 10- es, majd 20as számkörben.
Tehát , egyszerűen ne foglalkozzatok a dologgal. Mondjon más mondókat, versikét amit szeret, -és ha visszatér ehhez a mondókához (vagy máshoz) akkor a kezdeti döccenőket ne szájhúzással "jutalmazd", hanem helyette hogy "sebaj, mondjuk el együtt!"- és vidáman, lelkesen, mintha semmi sem történt volna.
Ennél pozitívabb választ már nem tudok írni, és elnézést mégegyszer ha gúnyosnak hatott az előző!
Köszönöm és bocsi, de tüskés hangulatban vagyok.
Nyilván kevés pedagógiai érzékem van és a türelem terén sem vagyok egy lapon említhető Teréz anyával...
Bár úgy érzem, hogy nem vagyok erőszakos, de sokat, nagyon sokat foglalkozok vele és eddig ennek láttam az eredményét is. Most rosszul esik, hogy ez egy kicsit semmivé foszlani látszik. Megnyugtatna a tudat, hogy nincs igazán gond...
válasza: válasza:Kedves 65%....! Elszámolhat 40ig is, de nincs benne tudatosság. Ha leraksz elé pl. 7 db kisautót, és megkérded tőle, hogy ez mennyi? Rávágja, hogy "hét"? Koránstem hiszem.
Az enyémmel is hidd el foglalkozva van, ugyan angolul nem beszélek/ünk ; de sok mondókát, versikét ismétlünk neki, 3-4 szavas mondatokat használ folyékonyan ( Ami 2 évesen nagyon jó!); és a Boci-boci tarkát kihagyásokkal ugyan, de énekli :) 2 éves.
/Bocsesz, de ezt muszáj volt./
válasza:Kérdező!:)
Az a foglalkozás megtérül , ne azonnali eredményeket várj! :) Értelek én, de ez a dolog nem a Te inkompetenciádat vagy szülői "alkalmatlanságodat" jelenti!! Meg azt hiszem, a másik válaszadónak is igaza van, majd jön ez magától szépen, a többiek "viszik magukkal". Csak mindig erősítsd a kis önbizalmát, ha akár egy mondókát/versikét elmond, vagy csak részletet belőle, dicsérd nagyon. (még akkor is ha teli vagy aggodalommal, hogy "dehát ezt 3 hete még teljesen tudta!?") Ez nagyon kell neki, megerősítést kap, hogy "csak bátran, menni fog ez!" :)
Jó lenne, ha így lenne. Remélem igazad van.
A dícséretről viszont eszembe jut, amit Csernus Ki nevel a végén című könyvében olvastam: egy példát említett, egy kisfiúról akit agyondícsértek a szülei az uszodában az első sikeres karmozdulat után, viszont a dícséretek hatására utána órákig semmi mást nem csinált a kisfiú, mint azt az egy mozdulatot. Nem kapott motivációt ahhoz, hogy továbbfejlődjön.
Erre gondolva én nem szoktam agyondícsérni. Persze ha valamit ügyesen csinál, vagy legalábbis próbálkozik, akkor dícséretet kap. De ha úgy érzem, hogy többre lenne képes, akkor csak úgy nem ajnározom.
Lehet, hogy ez sem a legjobb hozzáállás, de valahogy ez tűnik számomra logikusnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!