Dadog a kisfiam, mit tegyek? Hova forduljak?

Valószínűleg alacsonyabb az ingerküszöbe, ezért zavarják a zajok. A dadogással kapcsolatban legjobb, ha a Beszédjavító Intézetet kérdezed meg, mi a teendő. Ha nem tudsz a kicsivel eljárni az iintézetbe foglalkozásokra, akkor is hátha adnak tanácsot a lakóhelyetekhez közeli szakember elérhetőségét illetően.

A kislányomnak késett a beszédfejlődése, nekem a nevelési tanácsadóval nincsen jó tapasztalatom (nem is válaszoltak az e-mailemre), ezért javaslom a Beszédjavítót, online is lehet érdeklődni.

Én azt mondom, semmiképp ne várj. Ha látta a szakembrer, és ő mondja, hogy várj, az más, de a gyerekorvos ehhez nem ért eléggé, ez nagyon valószínű.

Szia!

Logopédusként mondom a következőket: Ebben az életkorban nagyon gyakran előforduló jelenség a dadogás, és több hónapon át is elhúzódhat. Átmeneti dadogásnak hívják ezt. Ha fáradt, zaklatott, izgatott, vagy gyorsan akar valamit elmondani, akkor rosszabb, nyugodt helyzetekben kevésbé erős a dadogás - ez teljesen normális.

A döntő kérdés az, hogy jár-e görccsel (nyaka, álla nagyon megfeszül közben), mert a valódi dadogásnál ez akadályozza meg a beszéd folyamatosságát, de az átmeneti dadogásnak nem velejárója a görcs.

Ha nagyon aggódsz, kérj időpontot a legközelebbi nevelési tanácsadóban egy logopédustól, de ha nem görcsös dadogásról van szó, akkor ő sem fog tudni mást mondani, minthogy akármilyen nehéz, de ki kell várni, hogy elmúljon. Addig is ne tudatosítsátok benne (soha ne mondjátok neki, hogy dadog), próbáljátok mindig végighallgatni, nyugodt környezetet teremteni neki, nem túl fáradtan beszéltetni. Az ének, mondóka is jótékony hatású, mert a kötött ritmus segíti őt.

Kitartást és türelmet kívánok neketek!

Üdv.:

Adri

Szia!

Fiam hat éves, és kb. 3 éves korától dadog kisebb-nagyobb rendszerességgel. Óvodakezdésnél és egyéb „traumáknál” jobban, de néha hónapokig szinte egyáltalán nem.

Mivel a családban apai ágon szinte mindenkinek voltak ilyen gondjai, szerencsére az első parán hamar átestem, hiszen egyrészt láttam, hogy ez idővel jobb lesz, másrészt mind sikeres, boldog, társasággal bíró felnőtt emberek lettek a dadogásuk ellenére.

Nekem elég fura, hogy egy logopédus itt azt írta, menj logopédiára, mivel a dadogás pszichés probléma, nem logopédiai.

Bár a családban lévők tapasztalatai is alátámasztják, hogy a logopédia vajmi kevés sikerrel kecsegtet a dadogás kezelésében, beszéltem is a helyi nevtanos logopédussal, aki megerősített ebben. Persze vannak, akik vállalják a „kezelést”, hiszen pénzért mindent…

22:16-os vagyok még:

Én is aggódtam, hogy az oviban mi lesz vele, de semmi gondja nem adódott ebből, bár mikor az ovikezdéskor rosszabb lett a dadogása, az óvónők mondták, hogy hívjam fel a logopédust – az általános tévhit újra –, fel is hívtam, és azt mondta, 3 évesnél ne aggódjam ezen, csak legyünk türelmesek.

Megértem, hogy nehéz ez, de azzal tudlak biztatni, hogy az ilyen kicsi gyerekek még nem rosszindulatúak, senki sem „cikizte” ezért a gyerekem soha.

Hozzáteszem, mindemellett korát magasan meghaladó szókincse van, és imád beszélni a srác, tehát őt sem zavarja az ügy. Az iskolaérettségi vizsgálaton szuperül teljesített, és nem utalták logopédiára (hiszen nincs beszédhibája).

Érdemes a nevelési tanácsadóhoz fordulnod, ha úgy érzed, nem javul a helyzet, nálunk nagyon szimpatikus pszichológusok segítik a gyerekeket (és szüleiket).