M it csinálnátok, hogyha a 2,5 éves gyermeketek folyamatosan kiküldene a szobájából?
Szó szerint kitessékel.
Amikor az apja itthon van, csak akkor viselkedik így.
Apjával pocsék a kapcsolatunk, naponta veszekszünk.
Elköltözni nem akar, nem tud.
Az apja megengedő, mindent elnéző, semmiért sem szóló.
Én szigorúbb vagyok, sokmindent nem engedek meg, próbálom tanítani, nevelni.
És ez lett az eredmény.
Múltkor direkt lepisilt, most pár napja kitessékel a szobájából.
Jövő héten mi lesz?
Mindenért hatalmas hisztériás rohamokat rendez úton-útfélen, de csak akkor ha az apja is ott van.
Mit csináljak? Hogy reagáljam ezt le?
Borzasztóan fáj, mindent, de mindent megtettem a 2,5 év alatt, minden percben együtt vagyunk, nincs segítség.
Van egy 5 hónapos kishuga, akit elvileg szeret.
Amíg nem váltok el, addig szegény gyerek nem fog lenyugodni. Mert hiába nem vitatkoztok előtte, érzi ő, ha valami nincs rendben. És a húga is nő, ő is érezni fogja hamarosan..
Tudom, hogy nehéz, én 5 évig csináltam ezt, mire végre rászántam magam a válásra. És nagyon bánom, hogy ennyi ideig hagytam mérgezni a kisfiam lelkét. 2 évbe telt a válás után, mire úgy ahogy fel tudta dolgozni a helyzetet és ebben baromi nagy munkám van.
Minél kisebb, annál jobb, gondolj a gyerekekre..
Mi a franc történt veletek? Hisz van egy csecsemőd is! Tehát nemrég még igencsak jóban voltatok, hogy vállaltad a második gyerekét...megoldhatatlan a gond? Akkor válj el azonnal, mit foglalkozol, hova megy a férjed , ha van hova menni, ha nincs, nem a te bajod.
Megbocsáthatatlan dolgot tett? Vagy talán mégsem? Biztos esélytelen a házasságod? Simán boldogulsz egyedül majd két kicsi gyerekkel?
Annyit akartam mondani, hogy szerintem a váláshoz igen nyomós indok kell, ha már kettő gyerek van, jól gondold át a dolgokat, ne dönts hirtelen. Talán a férjednek is jár második esély...
Elvisszük a kisfiúnkat szeptemberben a korai fejlesztőbe, mert ehhez már szakember szükséges.
A kapcsolatukkal mi történt? Én sem tudom, lassan, de biztosan kiábrándulunk egymásból. Amikor már volt kisfiúnk, akkor sem volt ilyen a helyzet, talán tavaly nyár óta romlott meg nagyon, kb. amióta újból babát vártam.
Gondok:
-Kölcsönösen nem tiszteljük egymást.
Ő nem néz sem nőnek, sem anyának, se társnak.
Én nem tisztelem, mert nem akar normálisan dolgozni, több a Gyedem, mint neki az egyetemével a jövedelme és nem is akar tenni érte immár 1,5 éve.
Felelőtlennek tartom emiatt.
- Rendetlen, folyamatosan pakolok utána, takarítom a koszt.
- Mindenért szólok neki, mert engem zavar a koszos zokni, a koszos tányér a morzsa az asztalon.
-Nem becsüli a tárgyakat, csomó mindenhez kellett már szerelőt hívni, mert tönkretette a nemtörődömségével
-még a kádba a csövet sem tudja visszatenni fürdés után, így mosásnál akár a lakást el is önthetné a víz, ha nem tenném vissza.
És minden nap ezeket elmondom több százszor. Dühítő
Szarba néz, átnéz rajtam.
Nem csókolózunk, nem szerelmeskedünk, immár 14 hónapja.
És mindehez hozzájön, hogy a 2. babánk is betegen született, a kisfiúnknak "csak" becsontosodott a kutacsa és koponya rekonstrukciós műtétje volt és lesz, a kislányunknak viszont egy ritka szindrómája van és emiatt jóval nagyobb az esély a rosszindulatú daganatok megjelenésének.
Emiatt is kivagyok és nem érzem, hogy mellettem állna.
Egyedül sírok, agyonnyom a fájdalom és nem ölel át, nem puszil meg
Szerintetek is miattunk ilyen a kisfiúnk, ugye?
Nagyon sajnálom ami veletek történik :(
Egyet viszont el kell döntened: el akarsz válni tőle, vagy látsz esetleg reményt arra, hogy vele élj továbbra is, természetesen normális körülmények között.
Nekünk is voltak gondjaink a férjemmel, kb 1 éves volt a kisfiunk, amikor nagyon sokat veszekedtünk, volt, amikor hangosan kiabáltunk is egymással, míg a gyerek aludt..:S
De valahogy mindig tudtam, hogy ilyen nem lehet a mi házasságunk, és ezt muszáj megoldanunk, mert nem tudtam elképzelni, hogy elváljunk! Éreztem, hogy együtt kell maradnunk, és megoldható a dolog. Ő is akarta, RENGETEGET beszéltünk, arról is, hogy elmegyünk házassági tanácsadóhoz, de végül nem kellett, mert megoldtuk.
Na, de nem magamról akartam beszélni, csak azért írtam le, hogy tudd, Neked kell érezned, hogy mit akarsz a férjedtől.
A kisfiaddal való problémák meg akkor fognak megoldódni, ha Ti eldöntöttétek, hogy mi legyen veletek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!