Sok a 8 év korkülönbség? És fiú az idősebb

Szia!

Köztem és a hugom között 9 és fél év van. Nekem nem volt rossz a nagy különbség, mi még ekkor is tudtunk együtt játszani, nem volt gond. Én most várom második gyermekemet, az első fiú 7 éves. Én egyáltalán nem aggódom a nagy korkülönbség miatt, lehet azért, mert én saját bőrömön tapasztaltam ennek pozitív oldalát.

A lányom 8 éves volt, mikor megszületett az öcsikéje.

Nagyon jól eljátszanak, a nagyobbik tanítgatja, kényezteti a kicsit, a kicsi pedig állandóan majmolja, imádja a nagyobbat.

A nagy mindig segít a kicsi körül, a kicsi pedig jobban szeret Vele játszani mint velem.

Amit írtak előttem is, az valóban így van, én is pont ugyanígy érzem: hogy olyan mintha két egyke gyereket nevelnék.

Mert hiába játszanak sokszor el jól, azért csak mások a problémák, gondok, csak nem tudják megbeszélni egymással a problémáikat, vágyaikat, mivel nem egy korosztály.

Még azt sem mondanám, hogy a nagy korkülönbség Neked segítség, hiszen sok mindenbe betudod vonni a nagyot a kicsi körül, de ez az előny mellet, ott vannak az iskolai gondok, valamint ahogy nő, kamaszodik, a korosztálybeli problémák.

Ha újra kellene gondolni a gyerekvállalást, nem hagynék ekkora korkülönbséget, hogy ne érezzék egykének magukat. Talán 3-4 évet hagynék maximum.

De mondom, van nagyon sok pozitív tapasztalat is és előnye is. Csak szerintem a gyerekek szemszögéből nem a legszerencsésebb.

17:50-es vagyok.

Én nem érzem, hogy két egyke gyerek lennénk... Amikor a húgom pici volt, imádtam az anyuval vele foglalkozni. Minden barátnőm jött hozzánk babázni, az udvaron kocsiztunk, én meg rettentő büszke voltam rá! Mikor nagyobbacska lett, ő kettő, én 11, együtt barbiztunk, legóztunk... Mert nincs olyan 11 éves gyerek, akit ezek már nem foglalkoztatnak. Teltek az évek, én olyan voltam neki, mint a legjobb barátnője, akitől bármit kérdezhet, ő pedig nekem az édes kicsi tesóm volt. Ma már 23 és 32 évesek vagyunk, de abszolút egybenőttünk, nincs semmi gond ma sem. Ugyanúgy mindent megbeszélünk, egymással őszinték vagyunk, mint más testvérek.

19:15-ös vagyok.

Azért hülyeségeket én is csináltam vele. Pl. amikor kb. 1 évesen éppen csak totyogott és pakolt a polcokról, akkor a bokájára kötöttem egy kötelet, a másik végét a virágállványhoz, hogy ne érje el a polcokat. Hát, elég hülye voltam. Szegény megindult és akkorát esett... Szerencsére nem lett komoly baja.

Meg együtt ugráltunk a szekrényről az ágyra... Fogalmam sincs már, hogy tudtunk felmászni...(akkor már kb. 4-5 éves volt)

A fiam 9 éves múlt januárban és 3 hete született meg a lányom.

Semmi féltékenység, sokat segit a picinél, (tolja a babakocsit, előkészíti pelekézásnál és fürdetésnél a dolgokat) imádja a hugát.

Megérti, hogy kevesebbet tudok vele foglakozni és mostanában nem én viszem reggel a suliba, de mióta jó idő van du. általában babakocsival megyek, vagy megyünk érte az iskolába.