Dackorszakos gyerkőcök szülei, ti hogy bírjátok a hisztiket?

Hjajjaj hát igen :( Nekünk "csak" enyhébb lefolyásúak jutottak eddig, de nagyon kis okos trükkös kisfiunk van, 2 éves most. Tehát lehet, ez még rosszabb is lesz. :) Ami működik, az az, hogy leguggolok mellé, jó szorosan fogom a kezét, hogy ne tudja kihúzni az enyémből, és mélyen komolyan a szemébe nézve határozottan elmondom neki, hogy fejezze be. Ezen általában meglepődik. Ha itthon vagyunk, napi párszor tuti a járókában vagy a kiságyban köt ki, hogy "oké akkor szólj, ha abbahagytad az üvöltést", majd megvárom, mig lehiggadt. Ha mindezt utcán csinálja, és az első manőver nem válik be, akkor egyszerűen a hónom alá csapom, mint egy kisbabát, közlöm vele, hogy oks akkor itt volt a vége, és hazamegyünk, és felgyorsitom a lépteimet, mint aki siet haza. Ez is szokott segiteni. A nagyik is sokat vannak vele, ők általában a válasszon 2 dolog közül módszert vagy az elterelést használják még mindig. Anyósom óvónő, igy ő pláne nem veszi szivére, ha hisztizik a gyerek, az is jó, ha birod, hogy egyszerűen úgy teszel, mintha észre sem vennéd, továbbviszed, és kész. Én ezt nem tudom megcsinálni, ennyire nem vagyok hidegvérű :)

Az én 13hónapos lánykám is ugyan ezt csinálja. Állandóan ölbe-ölbe. Alig várja hogy kivegyen a kocsiból,már csúszik ki,de ha kint van 5-10perc után ölbe kéredzkedik. Visszarakom a kocsiba,akkor olyan hiszti van hogy borzalom. De muszáj mert nehéz cipelni,meg pár perc múlva úgyis lenyugszik.

Az én ikreim 2,5 évesek, kiegyensúlyozott, nyugodt gyerekek, ahogy az otthoni körülmények is minden téren azok, ezért vagy nem de én még szinte alig vettem rajtuk észre a hisztizést. Remélem így is marad.

Nem azt mondtam hogy nincs egy-két apró hiszti, de amiket látok és olvasok, olyanokkal én még nem találkoztam. Mivel az anyagi hátterük is jóval átlag feletti, általában meg kapnak mindent amit kinéznek maguknak. És még mielőtt azzal jönne valaki hogy ez majd káros hatással lesz rájuk, annak azt üzenem hogy szeretet és nevelés kérdése hogy milyen lesz egy gyerek, és meg lehet tanítani nekik azt is hogy meg kell mindent becsülni amit kapnak. Tudják hogy hiszti nélkül is megkapnak mindent, ettől még nem lesznek rossz gyerekek, sőt!

nekem annak idején azt mondta a védőnő,hogy annak a gyereknek akinek nincs dackorszaka az nem túl jó állapot.vagy ha későn jön ki rajtuk az már régen rossz.Ez valamiért fontos a gyerek fejlődésében,a személyiségének kialakulásában.Mi meg azért vagyunk felnőttek,hogy tudjuk kezelni.Ezt ki így teszi meg ki úgy.nálunk több módszer kombinálva vált be,és ehhez ismernem kell a fiam(2 éves)temperamentumát,hogy mik azok amik elindítanak egy hisztit,igy már az elején le tudom szerelni,ha meg elkezdődik,és nem tudok hatni rá szép szóval,egyszerűen ott hagyom.Ha csokiért sír és mondom neki,hogy most nincs,de ebéd után kapsz.ha tovább visít még egyszer elmondom neki,ha ez sem használ egyszerűen ott hagyom,fél perc múlva csend van,és már nem is kéri a csokit.Akkor láttam a szuper dadában,hogy mindig le kell hozzá hajolni és a szemébe mondani határozottan mit nem csinál jol gondoltam kipróbálom,és be vált,sokkal jobban figyel ha vele egy szintben beszélek,azóta csak guggolva kommunikálunk és sokkal eredményesebb.

nállunk bevált ilyenkor,hogy megbeszéltük,hogy viszem egy kicsit,de aztán ha elfáradt a kezem le kell hogy rakjam,mert véletlen leejtem őt.Szintén babakocsival,csak abban volt egy kissebb:).