Találkoztok barátnőitekkel, akiknél még nincs baba és teljesen más az életvitele ez miatt?
Úgy szégyenlem, de teljesen elhanyagoltam a legjobb barátnőmet szülés óta. 2,5 éves kislányom és egyszerűen nem tudom beiktatni a találkozást. Pedig egy "angyal" az a lány, nagyon szeretem én is, a lányom is Őt. De dolgozom napi 8 órát + gyerek + háztartás és akkor még nem is beszéltem arról hogy párom éjjel dolgozik így még vele is meg kell oldani a családi életet :)
Ti megtudjátok oldani hogy ne hanyagoljátok el azt aki mindig megért hogy nem érek rá, és türelmes hozzám.
Én csinálom rosszul?
Bár én még itthon vagyok, így több a szabadidőm. de én szoktam velük találkozni néha, a nagyon jó barátnők meg sűrűn meglátogatnak. Aszisztálnak a fürdésnél, a fektetésnél. Aztán ha a lányom elalszik, jöhet a dumcsizás.
Csak szervezés kérdése szerintem.
Igen, én is ezt gyanítom hogy rosszul szervezkedem.
Az a gond hogy fél6 körül érünk haza hétköznap így akkor nem sok idő lenne.
Szia! Hát ez nehéz kérdés. Én szívesen találkoznék barátnőkkel, csakhogy mióta megszültem azt sem kérdezik meg hogy élünk-e vagy mi van sajna. Tettem próbálkozásokat, amiknek mindig ez volt a vége, gyakorlatilag nem maradtak a régi barátaimból.
Hétvégéken miért nem tudtok találkozni? Hétköznap úgysem tudtok, sok a gyerek meg a munka, háztartás, de hétvégén?
Nekem sikerül megoldani, de minden oldalról kell hozzá a segítség és a rugalmasság. Néha ők jönnek (csak beugranak este egy órára vagy hétvégén délután). Máskor megbeszéljük a férjemmel, hogy egész este ő van a lányunkkal és akkor olyan 6-7-től miénk az este (netán asz éjszaka is). Olyan is van, hogy a gyermek nélküliekk jönnek hozzánk párostól vendégségbe, vagy mi megyünk hozzájuk gyerekkel együtt. Persze ez csak hétvégén megoldható, mert a délután és esti alvások nagyjából fixek.
Az én lányom is 2 és fél éves és bár én 6 órában dolgoztam (mindjárt szülök, szóval már nem dolgozom), de azt a plusz 2-3 órát, míg a férjem haza nem ér, csak kettesben szoktuk tölteni a lányommal.
Hát én nem tudom megoldani. Illetve én meg tudnám, de őket nem érdekli, szerintem az ilyen nem is igazi barát. Az a baj, hogy 20 évesen szültem, eközben ők még most, 3 évvel később is egyetemisták, más városban, stb. Én nem fogok elrohangálni busszal gyerekkel hozzájuk, de a közös városunkban bárhol szívesen taliznék velük és nálunk is szívesen látom őket, de letojják a fejem. Nem csak a gyerek(ek)ről tudok beszélni, meg a mostani terheségemről, sőt szeretek régi csajos témákat kidumálni, nagyon pörgős és vidám maradtam, ezért fáj, hogy nem érdeklem már őket. Az biztos, hogy visszaadja majd az élet, mikor nekik lesz gyerekük, 30 valahány évesen :) Mindenesetre én akkor is ott leszek nekik, ha akkor jutnék eszükbe és némi fejmosás után szívesen visszaállítanám a régi barátságot.
Te nem tehetsz többet, nekik kell most picit hozzátok alkalmazkodni, mert ha fontos vagy neki Te és a barátságotok, megoldja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!