Aki együtt alszik a gyermekével?

2,5 éves fiam még mindig velünk alszik. Igazából el sem tudom képzelni milyen lenne úgy aludni, hogy nem hallom a szuszogását. Egyszer elaltattam a saját ágyában gond nélkül és pont akkor vmi nyavaját kaphatott el, mert furcsa hangokra lettem figyelmes és éppen alva hányt amikor beléptem az ajtón. Ezért kicsit még tolom a különszoktatást. Attól tartok, hogyha nem megyek be megfullad a hányásába, érdekes de addig sosem hányt...

1 hónap múlva szülök és direkt olyan ágyat is vettünk a babaszobába ami kinyitható. előre látom, hogy én ott fogok aludni a 2 gyerekkel, szegény apa meg egyedül. Aztán vagy ő is csatlakozik, vagy a mi kis hálónkba fog megint mindenki aludni :O)

Engem nem érdekel más véleménye, mint ahogy abban sem, hogy még soha nem pisilt vagy kakilt bilibe a fiam. Egyenlőre nem eröltetem....

Én...sokáig anyuékkal aludtam...kb 10 éves koromig, de nem romlott meg miattam sem a házas életük, sem az életük és a pihenés roására sem ment. Már régóta külön éltem, de ha hazamentem egyedül, akkor szerettem anyuval aludni, megnyugtatott és őt is:) De tényleg nem ment sem az én, sem az ő rovásukra:)

Ők már 27 éve együtt vannak és imádják egymást, minden ok:)

Nekem meg 22 éve van egy szerelmem, aki már fél éve a férjem is és van egy kislányunk is, aki most lesz 1 éves ^^ (nem vagyok idős, csak gyerekkori barátságból lett szerelem)

1 éves kora óta velünk alszik, most 2 múlt. Imádom hogy mellette ébredek. Nekünk is furcsán mosolyognak anyósomék, a védőnő meg minden alkalommal rákérdez, és elcsodálkozik rajta... Házaséletünket, kapcsolatunkat nem befolyásolja.

Én megmondom őszintén hogy a lehető legkevesebb anyukával állok szóba, pont azért mert minden apró dologért, ami eltér az átlagtól, kibeszélik, kigúnyolják, megmosolyogják a másikat. Az egyéb dolgokat is a lehető legszűkebb körben beszélem meg, mint a szobatisztaság, a mikor "kezdett járni", tud-e már beszélni, motorozni, úszni cigánykereket hányni stb...