Hogy mondtátok meg a gyereketeknek, hogy autista? A fiam 6 éves, ovis. Most kezdi kapisgálni szerintünk, hogy valami nem stimmel vele. Értelmes, jól funkcionál, leginkább szociális problémák vannak.

Sehogy. 9 éves, nem tudja. Pszichiáter azt mondta, hogy várjunk vele, amíg benne felmerül. Nem jött el még ez a pont.

Pszichológushoz (is) járunk, ő is azt mondta, folyamat.

Ép értelmű, okos gyerek.

Attól is függ, mennyire más. Meg attól is, mennyire érzi ezt.

Beszélj a vele foglalkozó szakemberrel erről, ő ismeri, akik itt válaszolnak, nem ismerik.

Az első perctől tudja és látja,hogy valami gond van vele, hisz rengeteg fejlesztésen jártunk 20 hónapos korától.

Természetesen el lett vele beszélgetve erről nagyon-nagyon sokszor. Mert a gyerek nem hülye, csak kicsi.

Ovis korában már sokat kérdezett erről. Hisz több fejlesztésre is vittem az oviból. Sőt, ott is járt hozzá gyógypedagógus. És természetesen a gyerek kérdezett, hogy neki miért kell mindig foglalkozásra járni.

Amúgy minél korábban tudja meg a gyerek,annál jobb neki. Főleg az ép értelmű, magasan funkcionáló autisták.

Mert enélkül nem fogja magát érteni, a millió kérdés csak halmozódni fog benne, és csak feszültséget kelt.

5ös vagyok

Mindenképpen válaszold meg a kérdéseit.

Én valahogy úgy kezdtem, hogy ő is ugyanolyan, mint a többi gyerek,csak neki picit máshogy működik az agya.

Sokszor beszélt arról nekem, hogy miket érez, mi a furcsa vagy az elviselhetetlen neki. (Pl zaj, 1-1 reklámzene, a rovarok zümmögése, akármi apróság.

Csak akkor alakíthatsz ki vele őszinte és szoros kapcsolatot, ha nyíltan beszéltek erről. Akkor fogja elárulni neked a legmélyebb félelmeit is!

Mert természetesen az olyan családokban,ahol elkendőzik a dolgokat,nem válaszolnak a feltett kérdésekre,vagy a gyerek már kérdezni se mer, ott a gyerek önelfogadásával komoly bajok lesznek.

Képzeld el azt a szitut, hogy érzed,hogy valami nem stimmel veled. Hogy nem olyan vagy, mint a többiek.

És ahányszor beszélnél róla,vagy kérdéseid lennének,sosem kapsz őszinte választ.

Egy idő után már nem fogsz kérdezni.

Ez kinek jó?

"Azt hiszed, hogy nem látja, hogy ő más?"

Nem hiszem, tudom. Csak annyira hiszi másnak, mint ahogy mindenki más. Ez egy inkluzív osztályban, nem nagy dolog. Rajta kívül van még 3 auti, több adhd-s, mozgássérült, "sima" figyelem zavaros, beszédfogyatékos... Mindannyian ép értelműek és mások. De a "sima" osztálytársai se ugyanolyanok.

"Az első perctől tudja és látja,hogy valami gond van vele, hisz rengeteg fejlesztésen jártunk 20 hónapos korától."

Mivel nálunk a fejlesztés ÉVEKKEL megelőzte a diagnózist, így ez teljesen máshogy alakul.

Születése óta hordtuk, neki ez a természetes. Nincs mismásolás, elkendőzés vagy minek nevezted. Ebbe nőtt bele, hogy neki ez kell, így még se kérdőjelezi. Sose hazudtunk róla.