Miért nem mosolyog a kislányom?

Biztos túlreagálom, senki nem mondta, hogy baj lenne vele, nincsenek lemaradásai, mondtam már orvosnak, védőnőnek is a „problémámat”, de mindig az a vége, hogy ő ilyen, nem úgy fejezi ki magát.

Engem akkor is nagyon zavar.

Amíg pici volt akkor azt mondták, hogy még túl kicsi, majd kialakul, de már 1 éves és továbbra sem mosolyog. Nem kacag. Soha.

Amikor megtetszik neki valami, vagy ismerőst lát és örül, akkor elereszt egy mini mosolyt, de inkább fintorra hasonlít az is, legtöbbször hangtalanul teszi.

Valahogy nála nincsenek azok a kacagások, mint a többi babánál, de még az a “teli szájas vigyor” sem.

Nem reagál úgy semmire, ha hall valami zenélő játékot és dallamos akkor bugizik egykettőt, de arra sem vigyorog vagy nevet…

Tapsikolni is enélkül szokott, az itt a baba-hol a baba sem váltott ki belőle semmit. Hiába bohóckodunk neki… nagyon szolid a reakció.

Amúgy egy jó kedvű kislány, megy egész nap, pakol, mutogat, magyaráz baba nyelven, aktív.

Járunk babamama klubba, könyvtárban van ilyen ringató foglalkozás, szereti, elvan ott is, szereti a kisgyerekeket, de nekem akkor is hiányzik belőle valami.

Látom a többieket, amikor megcsikizik, hogy kuncognak, vidámak, sikongatnak, vagy úgymond kinevetnek, ha olyat csinálsz, de nála nincs ez. Olyan, mintha sosem lenne jó kedve.

Egyszerűen semmire nem reagál így, általában néz nagy szemekkel, csodálkozó tekintettel. És nem akarom beképzelni, de amikor közeledik valaki felé és nem úgy reagál, már látom, hogy furán néznek rá… vagy csak annyit mondanak, hogy de meg vagy szeppenve.

Nagyon bánt és nem tudom miért lehet ez így.

Olyan sokat foglalkozunk vele, táncikálunk, mondókázunk…