Érzi még valaki azt sokszor, hogy nem jó szülő?

10 és 2,5 éves gyerekeim vannak.

Minden nap ezt érzem.

A lányom lassan kamaszodik, akármit mondok semmi sem jó, mindig megy a harc itthon.

A fiam lassan dackorszakos, az utóbbi időben hisztis, akaratos.

Minden nap azt érzem, hogy valamit elrontottam, de nem tudom mit.

A környezetem szerint semmit, jó anya vagyok, de én nem ezt érzem

Én a 14 évessemmel érzem ezt, de nálunk nagy gond az is, hogy az apjával nem ugyanúgy neveljük. Szerintem fontos lenne a tanulás, az apja szerint nem. Az apja szerint csak a sport fontos. A gyerek élsportoló, az apja folyamatosan csak hajtja. nem tudom, hol siklott ki az egész. A gyerek 6. osztályig jól is tanult. Aztán egyre csak emelkedett az edzések száma, heti 6 edzés van, csak egy szabad délutánja van egész héten. Ideje sincs tanulni, miközben 8. osztályos és felvételire kellene készülni.

Teljesen kivagyok. Nem is tudok rá hatni és kamaszodik is és ideje sincs én meg tönkremegyek egészen. Van egy másik gyerekünk is, aki csak hobbiból sportol, ő nagyon jó tanuló.

A gyerekek a legtöbbször nem úgy viselkednek, ahogy a szülők elvárják. Ez teljesen természetes és normális. Ugyanakkor szülőként ez nagyon bosszantó, irritáló, frusztráló és végtelenül kimerítő.

Amiket leírtál, azokból egyedül a következetesség hiánya baj. A többi még bőven alakulhat. Ahhoz, hogy következetes tudj lenni, a saját értékrendedet kell átadni a gyereknek. Ha külső elvárásoknak próbálsz megfelelni, és nem a saját belső meggyőződésed szerint neveled a gyereket, akkor nem fogsz tudni kiállni a szabályok mellett.

Egy egyszerű példa: meggyőződésem, hogy a természetnek gyógyító ereje van. Épp ezért rendszeresen viszem a gyerekeimet erdőbe. Bár a fiam tiltakozik, balhézik, hogy nem akar menni, a kirándulások első felét rendszerint végighisztizi. De nem baj, mert én tudom, hogy le fog csillapodni, meg fog nyugodni és talán még egy kicsit élvezni is fogja. Nem zavar a tiltakozás, mert én tudom, hogy a gyerek idegrendszerének, immunrendszerének szüksége van a természetben töltött időre.

A zéró képernyőidő egy tanítótól érkező kérés volt. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy tényleg jó az, ha a gyerek teljesen analfabéta az okoseszközökhöz és soha egy percet sem nézhet vagy játszhat. Nem is sikerül betartatnom.

#9 nekem is jól neveltek a gyerekeim, okosak ügyesek szofogadoak mégis úgy érzem néha lehettem volna jobb is

Szerintem nincs jó vagy rossz szülő, mindenkiben vannak hibák