Rosszul érzem magam, mert kevés dolgot csinálunk a gyerekekkel. Nem lesz ebből hátrányuk?

Én ugyanígy vagyok. 4 hónapos a legkisebb, mondtam is a nagyoknak, hogy ne haragudjanak, jövöre már sokkal jobb lesz, de most még egy altatás-etetés körforgás leginkább a nap.

Egy 2 és egy 4 éves gyerek azért még a legtöbb helyen jól érzi magát, ha van egy csomó játék, meg nekik azért még te/ti vagytok a világ közepe, főleg a kicsinek (de még azért a nagy sem annyira idős, hogy ne legyen anya/apa centrikus). Én nem csinálnék ebből lelki kérdést. Ha nagyobbak lesznek mind, könnyebb lesz kimozdulni, addig zömében otthon is eljátszanak, néha meg elviszitek őket.

Ne érezd rosszul magad ez most egy ilyen időszak. Semmiről nem maradnak le még kicsik. Lesz még időtök sok helyre elmenni. Nekem 4 évesem van és a nyáriszünet első napján szültem. Mi még ennyi helyre se jutunk el idén. A pici karonülő, a kocsikázást és a babakocsit se szereti. Lilára sírja magát közben.

Keress ötleteket nyaralás otthon kulcsszóval. Nem az a lényeg, hogy elmenjetek, de változatos tevékenységek kellenek. Olyasmikre gondolj, hogy lufikat vízzel megtöltesz, lefagyasztod és játszhatnak a jéggolyókkal pl. a kádban. Vagy kis figurát is teszel bele, és ki kell keltetni a "tojást". Egy nagy csomagolópapíron körberajzoljátok a kisebbet és együtt kiszínezitek vagy kifestitek a rajzot. Közösen kókuszgolyót készítetek. Nem kell drága dolgokra gondolni, de mégis nagy élmény a gyerekeknek. Találsz még ötleteket a neten.

Azt mondják az okosok, hogy az “unatkozás” is fontos része a kisgyerek fejlődésének, sőt, az Egyszerűbb gyermekkor c. klasszikus szerint sok idegrendszeri probléma pont a túlstimulálás következménye, hogy a gyerekeket gyakorlatilag agyonfoglalkoztatják, plusz a tárgyi környezet is túlzsúfolt, csilivili-cukimuki, állandóan valami leköti a gyerek agyát, érzékszerveit és nincs “pihenőidő” az információk feldolgozására. Steigervald Krisztián generációkutató is kiemeli ezt, hogy mostanában a szülők azt hiszik, hogy attól jó szülők, ha már a félévest naponta ringató/kerekítő foglalkozásokra, játszóházba stb.viszik, miközben az unatkozás az milyen fontos, mert akkor szövődnek új kapcsolatok az agyban, s akkor tud valójában mozgásba lendülni a gondolkodás. Szóval az ingerléssel az agy befogad, aztán amikor unatkozik, akkor kezd gondolkodni, összerakni, rendszerezni az információkat és ha erre nincs mód, az frusztrációt okoz. És hogy a képernyő is ezért (is) rossz, mert nonstop stimulál és annyira addiktív ebben a korban, hogy nem marad idő arra, ami a legfontosabb lenne, a fizikai aktivitás és az önálló gondolkodás.

Én is az 5-össel értek egyet. 3 évesem van, meg egy 8 hónapos, a nyár döntő többségét a kertben töltöttük meg itthon. A nagyobbik végtelenül hosszan el tud piszmogni azzal, hogy sarazik a homokozóban, a kicsi meg a leveleket nézi, ahogy fújja a szél vagy a füvet bizgerálja az ujjaival. Ehhez felesleges elmennünk bárhova, inkább hagyom őket játszani és közben én is tudok kávézni vagy bármi.