Családi házban lakóktól kérdeznék. Így hogy van udvar, a gyermek nem unatkozik, nem igényli a játszóteret?

Én viszem játszótérre, mert ott más gyerekek is vannak, másrészt pedig az udvarunk nem 100%-ban biztonságos, ott figyelnem kell, míg játszóból tudunk olyat választani, ahol én is pihenhetek. Másrészt szerintem jó neki, hogy nem mindig csak egyedül jászik vagy velem, hanem vannak körülötte más gyerekek is.

De attól is függ, milyen környék. Mi gyerekként már nagy ovis kortól kimehettünk csapatosan biciklizni stb., mert viszonylag biztonságos volt a környék, kicsi a forgalom. Meg volt beszélve, hogy milyen messzire mehetünk. Ma már ezt kevés helyen lehet megtenni. De egymáshoz is átjártunk, azt ma is lehet, ha vannak a környéken hasonló korú gyerekek. Akkoriban nem voltak a közelünkben jó állapotú játszóterek, néhány szocialista rácsmászóka, házikó stb. rozsdás maradványa volt (amikre persze fölmásztunk meg minden, szóval jól eljátszottunk rajta).

De, igényelte, nagyon is.

Az udvar addig jó, amíg 1-2 éves totyogó vagy van testvér és vele elvan.

Egyke volt még, amíg kertesben laktunk. Kevés volt az udvar, hiába volt felszerelt.

Dehogynem.

Nekünk van saját az udvaron, kb rá se szagolnak.

Játszótér a társaság miatt jó.

De az enyémek szívesen sétálnak, motoroznak, vidéken ez jobb, mint belvárosban.

Mi kertesben élünk, a nagyobbik gyerek 3 (még nem ovis), és nem látom rajta, hogy olyan borzasztóan nagyon igényelné. Én meg őszinte leszek, utálok is a játszótérre járni, mert nagyon unalmas, havi 1-2-3 alkalommal ugrunk be, amikor ráveszen magam.

Amúgy a gyerek szereti, persze, de ha nem megyünk, nem mondja itthon, hogy menjünk már a játszótérre. Oké, megjegyzem, ott kb. soha nincs egy gyerek sem, gondolom pont amiatt, hogy itt mindenkinek van otthon kerti játszótér, plusz ez elég csokos környék, a mi utcánk is tele az enyémmel egykorú gyerekekkel, akár minden nap lehet kint az utcán bandázni, motorozni valakivel, átjöhetnek-mehetnek egymáshoz a gyerekek.

Nyilván más a panellakó gyerekeknek, vagy olyanoknak, akiknek a környékén nincs kivel játzsani, max. a játszótéren.

Egyébként van itthon hinta, homokozó, focikapu, teke, labda, kismotor meg nyilván más kinti kisebb játék is, nálunk itt lefoglalja magát simán a gyerek, ő inkább veteményezni szeret velem, meg mindig ásni, a gumikalapáccaal a térkövet lerakni, szerelni, ezeket imádja :D

Nekünk homokozó és hinta volt gyerekkorunkban, azokat nagyon szerettük, kihasználtuk. Érdemes volt beruházni rá. Most az unokák is használják még a hintaállványt, a hintákat persze már többször kellett cserélni.

Ami még jó lett volna, valami olyan állvány, amin függeszkedni lehet. Akár csak egy poroló, ami régen a lakótelepeken szinte minden két ház között volt. Fellógaszkodtunk mi a hintaállványra, csak annak túl vastag volt a felső rúdja, nem tudtuk rendesen tartani magunkat.

Nálunk a kertben van egy kis homokozó, hinta, és egy hatalmas diófára szereltünk fel kötélhágcsót, hogy fel tudjanak rá mászni. Csúszdát már túlzásnak tartanék, meg egyébként is, van 10 perc sétára egy játszótér is, és az óvodában is van egy csomó játék.

Ennyi szerintem bőven elég.