Kicsukni a szobából ahol rosszalkodott?

Én nem gondollak emiatt rossznak, valahol meg kell húzni a határokat, de én azt csinálnám, ha többszöri felszólításra sem fogadna szót, kitenném az ajtón kívülre, de azt nem zárnám be előtte, mert ennek nincs túl jó üzenete a gyerek felé. Ha visszajönne, újra kitenném, egészen addig, míg meg nem érti, hogy most kint kell maradnia, mert nekem dolgom van. Lehet, hogy emiatt tovább tartana, amit csinálok, de ezek remek alkalmak a határok lefektetésére, most lehet nagyon jól megfogni a gyereket.

Nem lehet minden pillanatban a gyerek a főszereplő, ezt neki is meg kell értenie. Ha csak simán kizárod, azzal időt spórolsz magadnak, de neki nem tanítod meg, hogyan legyen türelmes, amikor te mással foglalkozol.

Szerintem - maximum egy percre, ha úgyis tudod hogy ott marad az ajtó előtt - oké. De ne büntetésként legyen keretezve. "Most egy kicsit ki kell zárjalak, mert be kell fejeznem a fogmosást."

Amit a 8-as ír, az nem javasolt, mert ott a szeparációt alkalmazod büntetésnek. És bizony nem mindegy a keretezés. Röviden, ezzel azt tanítod neki, hogy nem érdemes erős kapcsolatokat kiépítenem, mert ellenem fogják használni, hogy büntessenek, rosszat tegyenek velem. Közben ez az erős kapcsolat lenne a nevelés alapja, az erős, biztonságos kötődés miatt hallgatna rád a gyereked (ha már egy kicsit jobban megérik rá). Ha megoldható, akkor jobb, ha ölbe veszed, és megfogod, és úgy nem engeded, hogy tiltott dolgot csináljon.

Ha megoldható, akkor én inkább ott helyben megfogom a lábammal a kisembert, pl. fogmosáskor. Ugyanúgy ordít, mintha kicsuktam volna, de nincs benne semmiféle szeparáció.