Hogy viselitek a folytonos veszekedést?
4 éves lesz a lányom... őszintén, eddig semmi baj nem volt vele, nagyon ritkán hisztizett, nagyon jó gyerek volt mindig is, a hangomat is nagyon ritkán kellett felemelnem.
Amióta elkezdte az ovit, egyre többet beszél vissza, tiltakozik, hisztizik. Persze, ha ráhagynám, hogy nem kell fogatmosni, meg nem kell kimenni soha az udvarra, nem kell aludni délután (neki még kell, tapasztaltuk), akkor sose veszekednénk, de én nem akarom ráhagyni a dolgokat, mert már így is túl nagy a szája.
Ma már vagy 4x összevesztünk, és már rohadtul ideges vagyok miatta... Reggeli fogmosás, udvarra kimenés, ebéd utáni fogmosás (sok cukrosat evett), aztán most az alvás... mindenen ellenkezik, hisztizik, tudom, hogy az akaratát próbálgatja, de így karácsony előtt már rohadtul nincs hangulatom sem semmihez, egyszerűen nem tudom hogyan kezeljem ezt az új helyzetet... nem akarok vele veszekedni, de ráhagyni sem akarom a dolgokat...
Pl délelőtt fél óráig bömbölt, hogy nem akar kimenni, aztán mikor sikerült rávennem, odakint tök jót biciklizett, meg csomót játszottunk a kutyával is, tök jól érezte magát... De tuti, hogy ettől függetlenül ugyanúgy hisztizni fog minden nap miatta. Fogmosás ugyanez, maga a fogmosás egyáltalán nem gáz, csak előtte a tíz perc üvöltés, hogy Ő NEM AKAR.
Nekem komolyan új ez a helyzet, eddig egy álom gyerekem volt... :(
Esetleg valami praktikák, hogy ne veszekedjünk folyton... már teljesen elment a kedvem a karácsonytól is :'(
Először is kitartás!
Aztán napirend,napirendi kártyák lehetnek hatékonyak.Plukidó játék is simán működhet nektek.És neked valami meditáció.
Küldök egy hatalmas ölelést,egy sni-s gyerek anyukája vagyok,ha"csak" 4x veszünk össze,az egy problémamentes király nap.Kb 2 éves korától,4,5 éves koráig egy öröjöngés volt minden nap.Volt hogy 5 órát üvöltött torkaszakadtából,bármi miatt.
Nem veszekedni kell vele, hanem érdemes előre megbeszélni, illetve nyomatékosítani benne, pl. a mai napon ebéd után kimegyünk.
Lényeg, hogy próbálj következetes lenni. Nem kell belemenni a ks játékaiba, provokációiba. Könyörögni sem kell neki. Ezt kéred, az legyen.
Úgy érzem magam, mint a 3-as.
3 éves lesz nemsokára a gyerekem, olyan 2 éves kora óta borzalom, akkortájt kezdődött a dackorszak. Egy folyamatos veszekedés vele a nap, mert állandóan csak azt csinálja, amit nem szabad, pedig nem vagyok az a vasszigorú anya, hogy úristen, még a párnát sem szabad ledobni a kanapéról, de akkor is.
Megy és rátehénkedik naponta 5-ször a konyhaszekrényre (már leszakadt emiatt egyszer), a tv-boxot piszkálja, a tűzhelyet nyomogatja, felmászik a dohányzóasztalra, lenyomja a földre napi 100-szor a fél3ves kistestvérét, meg ilyenek. Bemegyünk a szobába játszani, nyitja a szekrényajtót és dobálja mi a ruhákat.
És igen, nem akar fogat mosni, nem akar aludni menni, nem akar sok mindent. Ha "erőszakosan" csinálom, értsd megfogom és mosom a fogát, ordít. Az se jobb, naponta 30-szor a sírva ordítás.
Ez, amiket a 4-es írt, ezek meg nevetségesek. Nem használnak. Nálunk következetesség van, nincs könyörgés és néha azt érzem, pont ezért nehéz, mert amit meg kell, azt igenis megcsináljuk, ha nem akarja, akkor is. De cserébe ordít, rugdos, sír, hát ki vagyok segítve vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!