Mennyire nehéz kisgyerekel a bevásárlás ha nem az van amit Ő akar?

Na az olyan gyereket, mint a 6. válaszolóé, úgy elverném egy ilyen műsor után, mint jégeső a zsenge vetést, meg lehet enni se kapna a soron következő étkezésre. Csak hogy érezze, milyen az, amikor tényleg meg van verve meg "éheztetve" van. Lehet hogy ez elvenné tőle a kedvét a jövőben, hogy ezt hazudozza üvöltve. Hozzáteszem hogy 2 gyerekem van, soha nem ütöttem meg őket, egyáltalán nem vagyok a híve, de ettől 100 hogy eldurranna az agyam.

A kérdésre is válaszolva: mi mindig úgy mentünk boltba, hogy 1 csokit (chipset, gumicukrot, stb) választhatnak, és tök szépen megszokták ezt. Játékot ha apróság volt, volt hogy megvettük, most pl múlt héten a 3 éves lányom beleszeretett egy plüss Spongyabobba amit a kirakatban látott, mondta hogy szeretne vele aludni...mi meg mondtuk, hogy rendben, megkaphatja, de csak akkor, ha a jelenlegi kb 6 db alvós plüsse közül kiválaszt egyet és azt elrakjuk, mert kezd sok lenni. :D És szépen ki is választott egyet otthon, azt eltettük. A fiam már nagyobb, 7 éves, de ő sosem volt az az akaratos, hisztis típus, kicsinek sem. Most meg már megérti, hogy pl tizen-huszonezres legót nem veszünk meg csak úgy egy átlagos kedden, de kérheti szülinapra, névnapra, stb. A kicsi nehezebb eset, de azért őt is le lehet szerelni nagyobb cirkusz nélkül.

Ha megszokja a gyerek a következetes nevelést, egész tűrhető.

Az én nagyobbam bepróbálkozik időről időre, pedig tudja, hogy egy dolgot válaszhat csak (ami nasi, nem játék). A kisebb jobban megérti, hogy nem, pedig ő 2,5 éves.

Azért az vicces lenne. Ő hisztizik sír erre megütném. Akkor szerintem csak mégjobban csinálná ráadásul jogosan.

Engem is vertek a szüleim soha nem az ütés hanem az hogy ki ütött meg fájt. Teljesen megrémültem elvesztettem a bizalmam feléjük. Ezen azért érdemes elgondolkozni.