Ilyen anya mellett felnőni? Hogy lehet ez normális? Hogy nem veszi észre, hogy azért a legtöbb ember nem ilyen?

"Én 10 percig alig bírom elviselni."

Szerencsére nem a te feleséged, nem a te anyád, szóval nem is kell. Tehát hol a probléma?

Mert kívülről beleugatni amúgy baromi könnyű. De nem ismered az életüket, nem vagy velük a 4 fal között...

Nálunk egy szomszéd ilyen.

Két kislánya van, a nagyobbikkal is olyan csúnyán beszél, pedig olyan tündéri az a kislány, nem is túl eleven, abszolút nem tűnik szükségesnek az a hangnem.

A férje csendes, kedves, azzal is úgy beszél, mint a kutyával, a játszótéren néha inkább arrébb megyünk, mert rossz hallgatni.

Nem tudom, hogy minek kellett neki még egy gyerek, a nagyobbal (3-4 körül lehet) is úgy viselkedik, mintha a háta közepére se kívánná.

Nem értem, hogy neki mi kellene a boldogsághoz, de borzasztó negatív személyiség.

Persze ez nem normális így, de én azért rávilágítanék a másik oldalra, merthogy van és mivel részben érintett vagyok, tudom hogy ebből nem könnyű kimászni. Nekem agyamra ment a háztartásbeli szerep egy babával. Boldogtalan voltam, nem tudtam örülni semminek, teljesen kiborultam attól is, hogyha a férjem hazaért, evett és közölte, hogy megy füvetnyírni, mert én úgy éreztem, hogy megposhadok a bezártságtól egy síró babával, ő meg éli tovább a laza életét, ahogy kedve tartja. Az ember beszűkül és ha nincs segítsége, értem azt még a férjére sem számíthat semmiben, pénze pedig nincs mondjuk szakemberre (vagy éppen segítség híján ideje sincs rá), akkor az durván kifordít önmagadból. Én számíthattam a férjemre, így találtunk megoldást és volt annyi önkritikám, hogy beláttam, hogy ez így nem jó sem a gyerekünknek, sem a házasságunknak. Eltudom képzelni, hogy lesz még olyan élethelyzet, amikor a családosdi terheiből muszáj átcsoportosítani többet a férjem vállára, mert én nem leszek rá ép elmével alkalmas éppen. Ez van.

Az ítélkezés helyett lehet hogy érdemes lenne beszélgetni azzal az anyukával. Valószínűleg ő sem érzi jól magát a bőrében és lehet szeretne is kitörni ebből, csak még nem találta meg az útját.

Van persze a menthetetlen kategória, csak arra próbáltam rávilágítani, hogy nem kell mindenkit megítélni néhány kívülről látott jelenet miatt.

Nev.anyám 2.0 :D

Milyen gyerekkora lesz a gyereknek? Szr. vagy ő is durva, verekedős lesz, vagy épp ellenkezőleg, egy önbizalomhiányos kis hülye (mint én), aki már azon elsírja magát, hogyha valaki felemeli a hangját.

Király. Felnőttkorban pedig HA sikerül lelépnie mielőbb, kereshet egy jó szakembert, aki helyreteszi.