Külön élő apaként hogyan lehetek jó apa?

Amikor nálad vannak, tölts velük minőségi időt. Igyekezz az anyával legalább egy udvarias hangnemet fenntartani, és együttműködni, amennyire lehet. Arról is őt kérdezd meg, hogy milyen anyagi/tárgyi támogatásra van szükségük. Sok apa kompenzál pénzzel, ajándékokkal, de nem jól. Például megveszi a legújabb, drága játékot, miközben új iskolatáska vagy lúdtalpbetét kéne, és az anya nem tudja kigazdálkodni.

Ne félj rájuk szólni és nevelni őket! Nem a haverjuk vagy!

Ha lesz/van új párod: ők a te gyerekeid! Neked kell róluk gondoskodni, főzni, mosni, popsit törölni, fogorvoshoz vinni, stb. Nem a barátnődnek! Ez a kapcsolatot is tönkreteheti, ha áthárítod.

Tapasztalatból mondom, hogy közel lehetetlen ellenszélben. A férjem mindent megtett, amit az 1-es írt, a kapcsolat mégis szinte nulla a gyerekek részéről. Már fáj nézni, ahogy teper. De a töredékét nem kapja vissza tőlük. Csak ő keresi őket a két hétben, amikor nincsenek itt. Ha megjönnek, lehuppannak a kanapéra mobilozni. Max külső programmal lehet őket kimozdítani. Egyszer nem hívták föl az apjukat 8 év alatt hogy elmeséljenek neki valamit. Ment az “apátlanítás” az elején vastagon. Pedig nem én voltam, aki miatt szétmentek. Anyuka volt a hunyó. Mi a válás után találkoztunk, mégis rám is fúj. Pedig egy csodálatos apukától fosztotta meg a fiait. Aki még ezek ellenére se adta fel, hogy egyszer igazi apa-fia kapcsolata legyen a gyerekeivel. Csak nekem fáj látni a csalódásait.

Jól csinálni nem tudom hogy lehet, de próbáld meg te se soha feladni őket!

Szerintem egy nagyon fontos, hogy ne program/ajándék dömpinggel és a szabályok hiányával próbálj kompenzálni.

Ez senkinek sem jó, a gyerekek túlingerlődnek, azt hiszik, Nálad amúgy sem lennének soha szabályok, nem értik az anyjuk mért nem enged meg mindent.

Nyilván mindenki tudja hogy egy apás hétvége az lazább, a párom fiával is anno csak akkor adtak át tanulnivalót, ha muszáj volt, elfogadták hogy itt nincs képernyőmentesség, tudomásul vették hogy itt is kap ajándékot, sok a program.

De pl az én párom is egy ponton túl rájött, hogy a gyerek így már nem becsül meg dolgokat, tulpörög stb, és később ezekben sokkal jobban összebeszèlt a feleségével.

Kommunikáljatok az a fontos, ne láss mindenbe rosszindulatot. Ha vmilyenennek láttad a gyerekeket, add át az infót, segítő szándékkal pl kiderült h bántja vmi ilyesmi.

Még fontos hogy a lathatast ne egy opciónál tartsd hanem kötelességnek.

Nàlunk sztem a rugalmasság ritka jól működik, mivel a párom és ők is váltott műszakolnak, ők egy szomszéd országban élnek, mindkét helyen van kisgyerek. Ha felmerül egy gond akkor megbeszéljük, átszervezése de tény hogy itt mindketten nagyon becsületesen és a gyerek érdekét nézik és csak nagyon ritka és indokolt esetben marad el apás program.

Ha Nálatok nem ilyen az asszony, akkor viszont ragaszkodj a jogaidhoz.

Ilyenek

Sajnos csak csatlakozni tudok az előzőekhez, ha a feleségem nem normális partner a dologban, ha már rajta van, hogy ne szeressenek téged a gyerekek, akkor ennek itt vége. Úgyis az lesz rájuk nagyobb hatással, amit az anyjuk kommunikál feléjük, ha messze költöznek, akkor meg pláne, ilyen kicsi gyerekekben nem alakul ki igazi ragaszkodás, ha csak távoli apuka vagy.

Szép lassan le fog épülni a dolog, idővel csak szájhúzogatva mennek majd hozzád, bármit teszel.

Ja és ha új párod lesz, akkor azért tedd egyértelművé hogy Neked q gyerekeid az elsők, ők Nálad otthon vannak.

Ha tudsz biztosíts nekik szobát akkor is ha lesz új gyerek. A kicsik nálunk imádják a nagyot, ebbe születtek bele hogy van egy szuper nagytesó aki néha jön.

Nálunk mind2 gyerekünk az első szociális mosolyát q párom fiának adta.

Ilyen még azért nincs hogy a Te gyereked, Te főzz rá. Nyilván fel kell osztani a munkát, de a Nálad otthon lévő saját gyerekeid bármilyen ellátása éppolyan közös tétel a család teendőlistán mint bármi más.

Sose hagyd őket kiszorítani. De őket is tanítsd meg tisztelni a leendő párodat, rokonait

Szerintem két kulcsa van hogy elvált apaként apa maradhass. 1. Jó viszonyban maradni és összedolgozni az anyával,

2. aktívan részt venni a gyerek életében.

Az első nyilvánvalóan nehezebb mivel okkal mennek szét a párok és általában sérelmek maradnak, amit nehéz félretenni.

Második pedig azt jelenti hogy mikor nálad vannak a gyerekek aktív figyelemmel fordulsz feléjük és nem csak megőrzöd őket,valamint mikor nincsenek nálad akkor is írsz nekik, hívod őket így tudsz naprakész maradni az életükből. Sokkal nehezebb ha hagyod elidegenedni őket.