A beszédindító foglalkozásokon mit csinálnak?

"beszédindító foglalkozás" - ez annyi mindent jelenthet.

Állataszisztált terápiát, szenzoros tornát... Amit a legkevésbé kellene jelentenie ebben a korban: az a logopédiai foglalkozást. Korai.

Elvileg olyan mozgásokat végeznek közben amik fejlesztik a beszédhez szükséges idegkapcsolatok létrehozását.

Az enyém 5 éves,mi tornával összekötött logopédiai fejlesztésre járunk+van mellette egy kutya terápiás céllal.Nálunk használ, mármint sokat javult a beszéde és bánom hogy nem vittük előbb,mert sokkal előbbre tartana, csak úgy voltam hogy mert mindenki megtanult beszélni ő miért ne tudna,na meg mindenki nyugtatott...

Logopédus vagyok és az egyik leggyakoribb terápiának az a neve, hogy "megkésett/akadályozott beszéd terápiája". Egy jó logopédus ezeken a foglalkozásokon minden érzékszervet ügyesít (még az ízelelést is). Beszédkésztető, kedvcsináló játékok, mozgásos mondókák, (ha egyáltalán nem beszél, akkor) passzív szókincs fejlesztése, ciklizálás, szülő bevonása, auditív észlelés fejlesztése, taktilis észlelés fejlesztése és még rengeteg játék. Ez a leggazdagabb, legtöbb eszközt igénylő terápia.

A "nem érett a beszédre" érvet a logopédiai terápia ellen egyszerűen nem értem. Nem véletlenül mondjuk, hogy 2 éves korára legyen 20-50 szavas szókincs. Egy neurotipikus gyerek ennyit produkál. Ha mégsem, akkor számos tényező állhat a háttérben pl. idegrendszeri éretlenség. És itt jön az, amit az elején is írtam: minden szenzort fejlesztünk, azaz fejlesztjük az idegrendszert beszédközpontú eszközökkel, még pontosabban: éretté tesszük a beszédre.

Sok negatív tapasztalatot olvastam már itt és nagyon elszomorít, hogy a kollégák nem veszik komolyan ezt a szenzitív időszakot, amikor annyi mindent meg lehetne előzni...