A testvérek mikortól kezdték el egymást szeretni?
Tudom, hogy nem "kell" szeretnie egymást a tesóknak, de annyira rossz látni, amikor a kicsi kb rajongással nézi a nagyot és mosolyog és nevet rá, a nagy meg jó esetben csak morcos arcokat vág, rosszabb esetben meg fintorog rá. Szerencsére nem bántja, meg ha olyanja van, akkor simogatja, puszit ad, énekel neki, ha sír, odahordja neki az összes létező rágókát meg csörgőt meg ilyenek (teljesen magától, sosem kérjük rá), de azért zömében inkább csak megtűri, elfogadja, hogy ott van, de nincs az, hogy folyton rá lenne cuppanva. Szerintem alapvetően amúgy ez jó irány, hogy később majd jó kapcsolatuk legyen, a nagyobbik lányom egyébként is lassan felmelegedő típus, idő kell neki, mire valakivel megtalálja a közös hangot, egy kisbabával meg ez ugye alapból nehéz, de azért annyira rossz látni, hogy ilyen rideg a kicsivel szemben. Relatíve kis korkülönbség van a lányok között, nagy most 2,5 éves, a kicsi 4 hónapos.
Akinél hasonlóan nem volt "első látásra szerelem" a testvérek között, ott kb mikor szerették meg egymást?










3 év van köztünk a húgommal, mikor már tudott velem játszani, voltak jó éveink, aztán ahogy kamaszodtam eltávolodtunk, és huszas éveim végéig úgy is maradtunk. Most, mindketten a harmincasokban állati jól megvagyunk, hasonlóan élünk, hasonló a zenei ízlésünk, összejárunk, napi szinten dumálunk, gyakorlatilag az egyik legjobb barátnőm.
Az öcsém sokkal fiatalabb nálam, vele is kb ovis korában kezdett jó kapcsolat kialakulni, mikor már tudtunk együtt rajzolni, kirándulni, a baba időszakában nem tudtam mit kezdeni vele. Felnőttként hihetetlen forma lett, néha fogom a fejem milyen dolgai vannak, de jó szándékú, rendes pasi lett belőle, szóval szeretjük a húgommal. Csak vele nincs annyi közös program, más hobbijai vannak.





Az én gyerekeim kezdetektől nagyon szerették egymást 2 év van köztük, a nagyobb fiú (13) a kisebb lány. A fiam már egész kicsi korában mindent vitt a húgának, hogy játsszon vele. (persze a kicsi még csak nézett rá mert még csak pár hetes, hónapos volt)
Aztán később amikor a kicsi totyogós volt, akkor sokat civakodtak, de ha valamiért pár napra külön voltak (pl elment valamelyik táborba vagy nagyszülőhöz) akkor már jött a vinnyogás, hogy 'hiányzik' egyik a másiknak.
Szándékosan egyébként úgy alakítottuk, hogy ne járjanak sehol egy közösségbe mert azzal, hogy szeretik nagyon egymást, együtt nagyon huncutok is.





négy év volt közöttünk az öcsémmel, először akkor tudtunk bámrit is kezdeni egymással, amikor 11 éves koromban bejött a minecraft, és ott lett egy közös pont, amiben végre kb egy szinten voltunk, mert ő gyorsabban fogta fel a számítógépes dolgokat, én meg tudtam angolul valamennyit, és akkor tudtunk végre együtt játszani valamivel... azelőtt max. odaültem mellé tologatni a versenyautókat, ha lebsztak hogy foglalkozzak már vele, nem érdekeltek se a versenyautók se az összes többi játék ami legutoljára max. négy évvel azelőtt kötötte le a figyelmemet.
legelőször akkor fog vele (esetleg) barátkozni, ha beéri a kicsi fejlettsége a nagyot, de most őszintén, egy majd három éves mit találjon szórakoztatónak egy csörgőn? két évnyi különbségnél, passz, talán majd amikor már a kicsi is iskolás lesz? addig elég eltoltan fejlődnek a dolgok, ha belegondolsz. 4-6 évesen talán és először, ha az iskola meg hogy ő már nagy, és tud írni és olvasni, és olyan dolgokat játszani az osztálytársakkal, amikhez már kellenek ezek a skillek, nem fogja lekötni a teljes figyelmét.
ne erőltesd.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!