2 éves kisfiam nappal félig szobatiszta. Ez annyit jelent, hogy pisilni megy a bilire de kakilni nem akar. Sőt ha belekakil a pelenkába akkor se akar szólni. Mit csináljak?

Nem olvastam az összes kommentet, így lehet, hogy már írták.

Semmi gond! A szobatisztaság útjára léptetek, ez is egy lépcsőfok, ahol tartotok, majd léptek tovább, ha megérett rá.

Kislányommal két és fél évesen kezdtük a "projektet" (kistestvér érkezése miatt nem akartam korábban kezdeni, és ekkor lett tavasz), lépcsői: pelussal együtt üldögélt a bilin, majd pelust levettük és úgy üldögélt a bilin, de "nem tett bele semmit", majd néha sikerült a pisi, majd szólt is mikor kellett, otthon pelus nélkül volt, szólt, ha pisilni kellett, ha otthonról elmentünk pelust adtunk rá (vagy ha nem, bepisilt), majd más helyeken is szólt, de csak a magunkkal vitt bilibe pisilt, majd megtanult fűbe ill. mások WC-jébe pisilni. Most három éves, kakilni még pelusba kakil (szól, hogy mikor szeretne és ráadjuk), illetve éjszakára pelus van rajta, délutáni alváshoz sem kell neki a pelus, bárhol vagyunk szól ha kell neki és még tartani is tudja, mire találunk alkalmas helyet, gyakorlatilag nincsenek balesetek, és összesen is kér kezemen meg tudom számolni hány volt.

Soha nem szidtuk meg ha nem sikerült, mindig dicsértük ha igen. Mindig biztatjuk, hogy kakiljon bilibe, de eddig egyszer sikerült, azóta újra nem. Semmi gond.

Egy pszichológus ismerősöm magyarázta el, hogy a gyerekek úgy érzékelik, hogy a kaki (mivel belülről jön és "darabos") a testük része. Ezért nehéz sok gyereknek "megválni" tőle.

Legyél türelemmel, ez a legfontosabb, hogy ne érezze, sürgetik, hiszen két évesen még nincs lekésve semmiről.

Minden jót nektek!