Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Mi várható el egy közel 2...

Mi várható el egy közel 2 éves gyermektől?

Figyelt kérdés

Kisfiamat mindig következetesen neveltem, próbálom az arany középutat választani sokmindenben.


Megengedem, hogy az utcán sokmindent felszedjen, kivéve a veszélyes dolgokat - kaki, más szemete, csikk, szilánk..., mégis hiába szólók rá ezerszer, csakazértis mindent felszed és be is kap.

Magyaráztam szépen, kiáltottam már rá, nehogy kakit egyen, mégis újból és újból megtörténik ez.


Itthon kérem, tanítom, hogy ne bántsa a cicát, mégis, fél lábam kiteszem a szobából, már rajta ül.


Kérem, hogy bizonyos fiókokba ne nyúljon be, már csakazértis megcsinálja.


Motorral nem áll meg, ha kérem, elrobog, elszalad, hisztit kap, ha nem az van, amit ő akar-és vannak helyzetek, hogy nem teheti meg, amit éppen akar és akkor visít, földhöz vágja magát az utcán.

Amikor még nem volt gyermekem és ilyet láttam az utcán, mindig azt gondoltam, hogy milyen egy neveletlen kölök.

És most ebben a helyzetben vagyunk mi is.

Mit tegyek?

Egyszerűen mintha süket lenne vagy semmibe nem vesz engem.

Minden ilyen korú gyermek ilyen?


2010. szept. 16. 19:36
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:
100%

Én a 9.41-es válaszoló vagyok.


Úgy gondolom, először ki kellene építened nála a tekintélyed.

Lehet, hogy drasztikus lesz, de ha pl. veri a macskát, és csapkodja a bútorokat, küld be a szobájába (vagy pl. büntető sarok) "gondolkodni". Addig nem jöhet el onnan míg nem gondolja át.

És ezt tedd így amíg nem hallgat rád első szóra. Aztán már elég lesz csak megemlíteni a büntetőhelyet...


Egyébként jó, hogy ilyen határozott és kitartó, de egy gyereknek még kellenek a korlátok. Néha nem az a jó, hogy könyörgünk és megpróbáljuk meggyőzni, hanem egyszerűen felkapjuk és elvisszük onnan.

2010. szept. 17. 20:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 A kérdező kommentje:

Kisfiamnál nemigazán vált be az erőszak vagy erőteljes fellépés. Konkrétan: 3 hónapos koráig, nap, mint nap visított az ágyában, nem aludt egy órányit sem.

Akkor átvittük magunkhoz, azonnal elaludt. Mai napig velünk alszik. Ágya sincs már.


Egyetlenegyszer hagytam sírni, hát nem elkezdett hányni?

Azóta sem hagyom ezt, mert teljesen kiborultam akkor én is,hogy mire nem képes, csakhogy elérje, amit szeretne.


Előbb történt:

Esténként apa kiviszi a szemetet, kisfiam is kimegy vele. De ma nem mehetett (apa a közértbe is elment), mert szakad az eső, erre már negyed órája magyaráz sírva, visítva, hogy menni akar. Kivette a cipősszekrényből a cipőit és venné fel, közben panaszkodik, hogy anyaaaa, anyaaa, anyaaa.

Ilyenkor mit mondjak?

Elmondtam, hogy sajnos esik az eső, de apa mindjárt visszajön. Nem érdekli. Visít, az ajtókilincset nyitogatná.


Nagyon okos ő is, én is remélem, hogy lesz jobb is, de mivan akkor, ha ilyen akaratos, erőszakos, kitartó marad?


Bezárni nem tudom a szobájába, mert egyszer ez megtörtént és majdnem kiszakította a keretből a sínben lévő húzós ajtónkat.

Büntető sarkot még nem próbáltam, lehet, hogy ez lehet megoldás. De ott kell ülni mellette? Merthát nem egy popsinülős fajta, egyfolytában meg sem áll, nemhogy sarokba álljon.


Rengeteget vagyunk kint, délelőtt 2-3 órát, délután is 1-2 órát, mégis annyira energia bomba, semmi sem fárasztja le.


Közben tényleg aranyos, édes, imádom, de szeretném, ha egy kicsit szót fogadna, ha elfogadná, hogy én nem a játszópajtása vagyok, hanem az anyukája.


Macska: néha örülnék, ha nem egy elfuserált, lelki nyugodt macskánk lenne, aki mindent, de mindent hagy. Néha örülnék, ha oda- oda csapna, persze karom nélkül, hátha akkor észrevenné a fiam magát. De ez a macska mindent hagy.


Én is kiváncsi vagyok, hogy mi lesz fél év múlva, de kicsit attól tartok, hogy akkor fog igazán akaratos lenni.

Talán 4-5 évesen már nem lesz ilyen.

2010. szept. 17. 20:45
 13/17 anonim ***** válasza:

Az előző vagyok.

Sokat gondolkodtam rajtatok.

Még mindig azon a véleményen vagyok, hogy a fellépéseddel van baj (ne haragudj, nem akarlak bántani, csak segíteni).

Van egy barátnőm akinek ugyanilyen mentalitású a kislánya.

Ő is ott alszik köztük, és Ő is képes a hányásig sírni.

Ezekről csak úgy tudod leszoktatni, ha megkeményíted a szíved, és rendkívül következetes leszel.


A büntetősarok úgy működik, hogy odaviszed és ott hagyod egyedül. Ha eljön vissza viszed. Ha 10 X kell vissza vinned 10X tedd meg. A külön ágyba szoktatás is így működik. Hidd el ha látja rajtad, hogy megingathatatlan vagy az elhatározásodban előbb utóbb hatni fog. ( Kb 2 hét).

Eleinte még fog hányni, őrjöngeni, de beletörődik majd, és jobban fog hallgatni rád.

Tudom, hogy egy szülőnek ezt borzalmas látni, mert mi azért vagyunk, hogy szeressük őket.És mindent megtegyünk értük, DE:

az is a feladatunk, hogy megneveljük Őket. ( Ami nem kis feladat, tudom.)


Nem szabad hagynunk, hogy egy gyerek mondja meg, hogy mi legyen. Ne Ő irányítsa az életünket, mert ez a mi dolgunk, nekünk kell irányítani az övét.

Persze szabad engedünk is néha....és rengeteget kell velük foglalkozni, játszani, mondókázni stb.


Még valamit hagy mondjak el neked. A barátnőmék kislánya lassan 4 éves lesz, és Ő a kiskirály otthon. A várandós barátnőmet rugdossa le az ágyról minden éjszaka, és cipelteti magát. Ha nem akar valamit az úgy is lesz.

Képzeld el mekkora csalódások fogják érni az életben a későbbiek folyamán...

2010. szept. 18. 07:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 anonim ***** válasza:
Leguggolsz, úgy h egy szinten legyetek. Megmondod neki, h ha ezt v azt csinálja be kell ülnie a sarokba x időre. Ha mégis megcsinálja megintcsak leguggolsz vele egy szintre és megmondod, h ezt nem szabad. Ha másodszorra is csinálja beállítod a sarokba, vagy elveszed egy játékát. Valószínű, h hisztizni fog és kijön a sarokból,de ne figyelj rá vidd vissza a sarokba. Ezt egy dadusos műsorban láttam, és nálam teljes mértékben bevált. 2-3 héten belül javul majd a helyzet.
2010. szept. 20. 17:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/17 A kérdező kommentje:

Nem fogjátok elhinni mi történt ma.

Jókedvűen rohangáltunk, bujócskáztunk, rosszul vette be a kanyart, dobott egy hátast(de rendszeresen esik el, annyira futkározós) rákezdett visítani, de iszonyatosan, majd elkékül, elernyedt és elájult.

Heim Pál sebészet ügyeletre berohantunk, kétoldali rtg., majd megállapították, hogy a sírás miatt ájult el, azaz affektív apnoe-ja van.

Ehhez mit szóltok?

Teljesen kikészültem, teljesen rosszul lettem, amikor elernyedt, elájult. Borzasztó volt.

De látjátok, annyira tud sírni, hogy elájuljon belé.

Én már rá sem merek szólni semmiért.

Azt hittem meghalt. Annyira félelmetes volt az ájult kisfiam a fennakadt szemeivel.

Remélem még elolvassátok a kommentemet.

2010. szept. 20. 18:04
 16/17 anonim ***** válasza:
Előző vagyok. Még mindig tarom magam a sarokbaállítós módszerhez + ilyen komoly dolgoknál ajánlom a szakembert.
2010. szept. 20. 18:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/17 anonim ***** válasza:

Nagyon sajnálom ami veletek történt, borzalmas lehetett.

Megértelek, hogy ezek után nem szeretnéd, hogy sírjon.


Azért azt ne csináld, hogy nem mersz rá szólni semmiért.

Találd meg a középutat.

2010. szept. 21. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!