Van olyan kisgyerekes szülő rajtam kìvül, aki nincs oda annyira a Karacsonyért?

Mekkora baba/gyerek van a családban? En igazi kara Sony fan vagyok. November elején elkezdem a ráhangolódást, zene,illatok, fények, ház dekoralas, mézeskalács, gyertyák stb...

Tavaly született november elején a kisfiam és egyáltalán nem vártam a karácsonyt. Nem is érdekelt, pedig nem voltam depressziós, imádtam hogy újra anya lettem (13 éves a nagy), azonnal egymásra hangolodtunk a fiammal, de egyszerűen nem állt rá az agyam , a lelkem a karácsonyra. Mondtam a férjemnek és a nagylányomnak, ha akartok házdekorációt megcsináljátok. Ilyen szinten nem érdekelt. Aztán idén visszatért a kedvem.

Nálad eddig is ilyen volt? Vagy most lett ilyen?

Ha eddig is ilyen volt, nem értem miért zavar, nem muszáj mindenkinek imádni.

Ha most lett ilyen, és zavar, keresd az okát,mert biztos van.

Én mindig is így voltam vele, amióta nem vagyok gyerek. Sosem voltam az a rákészülős, agyon örömködős, úristen szeretet ünnepe, stb... Ez gyerekkel sem változott meg. Az jól esik a lelkemnek, hogy együtt van a nagy család ilyenkor és hát mivel első baba a miénk a családban, mindenki körülrajongja, agyon ajándékozza, stb. Mindenki azt mondja, hogy érte érdemes visszahozni az igazi karácsonyi hangulatot, várakozást. Szóval egy plusz örömforrás a nagy családban a gyerekünk, amit tök jó látni és érezni, de részemről ennyi. Én nem gondolnám, hogy baj lenne az érzéseimmel.

Pl. azt is sokszor megkapjuk támadásként, hogy mi mindig otthon töltjük a szüleimnél a karácsonyt vidéken, mintha még mindig gyerek lennék. Semmi meghitt kis családi ünneplés... Nekem a karácsony arról szól, hogy a szeretteimmel vagyok, nem csak a férjemmel és mostmár a babánkkal, hanem a szüleimmel, tesómmal is. Nekünk így ünnep az ünnep, semmi problémát nem látok benne. :D

A legjobb barátnőm olyan, mint a 6-os, már novemberben hangolódik, díszeket készít, stb. Kiidegeljük egymást, szerintem ő túl sok, szerinte meg én vagyok grincs, mégis szeretjük egymást. :D

Én utálom az egészet úgy, ahogy van, elejétől a végéig.

Azóta egy minimálisan jobb, hogy leszoktattam a családot az ajándekozásról, és messze vagyunk, így nincs karácsonyi nagy családi összejövetel sem.

Csakis a gyerekek miatt van fa, díszítés, kis süti, nekik van ajándék ilyenkor. De ennyi.

Nem érzem sem meghittnek, sem szeretet teljesnek. Nem érzem át ezt az egészet. Nem értem mások több hetes készülődését.

Próbálok úgy tenni, mintha tényleg ünnep lenne, ilyenkor játék szintjén nekik örömet okozni, együtt alkotni karácsony témájú dolgokat, együtt sütni, együtt díszíteni. Mindent, amiben ők örömüket lelik. De félek azért, hogy mit adok át így ebből az egészből nekik. Remélem max annyit, hogy ez is ugyanolyan nap, mint a többi.

Biztos azert erzed így mert a filmekbol, reklamokbol valami idilli baromsag csopog. En szeretem az unnepeket de amit te elvarasnak erzel az nem biztos hogy igazi unnepi hangulat. Nem tudom mennyire ertheto ..

En is sutottem de lesz.rom a 820.bejglisutest, es nem rohangalok ezer fele nagy ahitattal hogy jaj ajandek mert igy meg orul neki az illeto. Veszek ha ugy gondolom orul neki, de nem szallok el mint nemelyik ember. Mintha attol hogy 3 napig ezen porog jobban trtszene. Nem ettol karacsony a karacsony, es szerintem nem az ilyen felturbozott omlengesek adjak meg a hangulatot.

Szerintem te valszeg gyakorltiasabb tipus vagy, akinek nem kellenek a sallngok.