Anyukák! Ti hogyan oldjátok meg gyerek mellett, ha magatokra is akartok időt szánni?

Ákkor zuhanyzok amikor szundizik.

Reggel ő is nehezen ébred, percekig csak néz maga elé, motyog, eldől, felül, ásít, a takaróját rendezgeti, addig én pislantok, és fogat mosok.

Lemegyünk együtt, felöltöztetem, de én pizsamás banán vagxok reggelente.

Délelőtt kezdődik az alvása 12 után kel, akkor szoktam zuhanyozni összekapni magam, és felöltözni, ha olyan kedvem van, sminkelni, vagy csak dögleni, van rá kb 2 órám.

Délben tegnapi maradék ebéd, majd séta, estére főzök, vacsi, mosogatás, pakolás (ezekben a férjem is részt vesz persze) utána esti rutin, altatás, és este már nem csinálok semmi extrát, pihenünk mindannyian.

Ha megyünk valahova, akkor általában délutánra időzítem a programot, ha egész napra megyünk, akkor a férjem itthon van szóval reggel is tudok pl zuhanyozni.

-akkor zuhanyzok amikor a gyerek alszik

-akkor amikor a férjem otthon van

-este együtt fürdünk (tudom sokaknál ez már kimeríti a pedofília fogalmát de nem...nem vagyok pedó csak így egyszerűbb)

Én gyerekbiztossá tettem a lakást. Amit elér, nem veszélyes rá. Így amikor zuhanyzom, elvan. Általában bejön/bekukucskál a fürdőszobába.

Ha olyan helyen állna föl előszeretettel, ami csúszik, ahogy írtad, inkább odatennék egy csúszásgátló szőnyeget.

Tudatosan, sosem vezetgettük kézen fogva, többek között azért amit írsz, mert utána nagyon sokáig csak úgy akar menni (plusz az önálló járás tanulásában különösen hátráltató). Én akkor sosem vettem föl, ha nyűglődve kérte. Eltereltem a figyelmét pl "gyere még dobjuk el ezt a labdát a kutyusoknak" és mikor nem az járt az eszében, de már tudtam hogy fáradt, megkérdeztem, hogy felvegyem e. Persze rögtön jött. Igazából megkapta amit szeretett volna, de én kontrolláltam az eseményeket.

A házimunkával iszonyatosan nem lehet mellette haladni. Így nekünk heti egyszer jön a takarítónő.

Férjem a covid óta itthon dolgozik, így a főzésbe besegít vagy játszik olyankor a gyerekkel. Kimennek a kertbe vagy bármi.

És de iszonyatosan fárasztó, nekünk nincs segítségünk. Így mindent mi csinálunk a gyerek körül. Ezért 20 hónaposan megy bölcsibe.

Nem csak nekem, de a férjemnek is. Ezzel ki szerettem volna fejezni, hogy nem, nem csak a kérdezőznek nehéz, fárasztó. És igen, biztos sok nőnek még rosszabb, akinek nincs otthon egész nap a férje, nincs kihez szólnia egy értelmes mondatot.

De hadd legyen már jogom a saját érzéseimhez. Ott voltál? Végigcsináltad, amit mi? Az hogy neked is van gyereked, nem jelenti azt, hogy ugyanazt érzed mint más, és azt se hogy bármiféle jogod lenne lenézni vagy kritizálni mást.