Másfél éves kisgyereknél ez normális viselkedés, vagy én rontottam el valamit, vagy valami gond lehet?

Itthon csak akkor tud játszani, ellenni, ha mellette vagyok és foglalkozok vele. A legtöbb dolog nagyon rövid ideig köti le. Ha pl megpróbálok vele leülni és homokozni vagy építőzni vagy könyvet nézegetni vagy autózni, max fél percig sikerül lekötnöm.

Ma voltunk kisgyerekes kerekítő foglalkozáson, és ő volt az egyetlen kisgyerek, akit nem sikerült lefoglalni. Nem tudom az ölembe ültetni, nem tudok vele együtt játszani, mert máris megy odébb, megkeresi a konnektorokat, belenyúl, mert akkor odamegyek hozzá, vagy megnézi a többiek cuccait, táskáját, megkeresi hova tud bemászni, felmászni.

A játszótéren is csak a hintában marad el, azon kívül vagy a triciklivel sétálunk, vagy rohangál egyik játéktól a másikig.

Közben más korabeli gyerekek leülnek a homokozóban és teljesen jól elvannak, vagy eljátszanak a szülővel.

Én szúrtam el valahol? Túl sokat vagyok vele? Vagy túl keveset játszom vele? Muszáj a háztartást is vinnem, és sajnos sokszor kell várnia rám, mert épp mást csinálok, nem tudok rohanni hozzá.

De ő nem is az a bújós, puszizkodós kisgyerek, nem tudom megölelni sem. Néha attól félek, hogy én rontottam el, hogy miattam lett ilyen.

Mit csináljak másképp?