Mennyire érzi meg a kisfiam hogy az apja egy senki a társadalomban?
Sajnos nem vittem semmire az életben, ezt érzik mások is. Általában levegönek néznek, kioktatnak, beszólnak. Nincsenek barátaim se, akik munkatársak vannak, ök italoznak, öket nem engedném a fiammal egy légtérbe. Pl nagyon szégyellem a kisfiam elött hogy nekem nem köszönnek a szomszédok, föleg ha úgy van hogy én igen, de ök nem viszonozzák már. Szokta is kérdezni hogy mi a baja velünk a bácsinak? Rosszat csináltam? Valójában az van, hogy öröklés útján jutottunk egy kis lakáshoz, a szomszédok mind tisztes emberek. Én viszont közmunkás-napszámos vagyok, ami úgymond nem divat itt. Amint ez kiderül, az emberek általában elkezdenek levegönek nézni. A szomszédok rászólnak a gyerekeikre hogy ne játszanak az enyémmel. Szegény azt hiszi ö a bünös, pedig az apja tehet róla! Nem tudom mit tegyek. Mondjam neki hogy én mi vagyok és azért van? Szégyellek ezzel eléállni! Vagy tudja ö ezt magától is? Érzi?
Én is így nöttem fel sajnos. Nekem Apám munkanélküli volt viszont, ö az örökségét élte fel amíg meg nem halt. Tudom milyen amikor nekem egyik felnött sem köszönt. Amikor az utcában egyedül én nem voltam meghívva a születésnapokra és sokszor láttam ahogy a többi gyerek jót bulizik a kertben, én meg otthon ülök.
Mit kéne tennem? Eladni a lakást a tulajdoni viszonyok miatt nem tudom, pénzem másra nincsen! Örülök hogy van ez a munka, hiszitek vagy nem, de a válság miatt volt napszámban diplomás kollega is nemrég! Így a “menj el tanfolyamra” egy tündérmese sajnos. Elvégeztem a maradék pénzemböl már 2 tanfolyamot, aztán munkát nem kaptam velük! Pedig az ígéret az volt. Nem hiszek már ezekben.
Köszönöm a kommenteket! Érettségim megvan már, letettem harmadjára. Németböl buktam meg mindig, a többi épp elégséges lett. Nem mennek a nyelvek sajnos.
Eredeti szakmám szobafestö, de egy baleset miatt többet nem tudom a bal vállamat az egyenesnél feljebb emelni, így nem tudok benne dolgozni már.
Én nem szoktam senkit szidni még aki bunkó velem se, föleg nem a gyerek elött.
Ahogy írtam elköltözni nem tudunk, környetezet keresni nincs idöm, semmi szabadidöm nincsen.
A szomszédokat mindenki tiszteli, mindenki szépen beszél velük, diplomás emberek, így gondoltam hogy ök a társadalomban elfogadottak.
Nem tudom hogyan csináljam hogy én magam ne váljak bunkóvá! Nem az vagyok, aki levegönek nézi azt aki bunkózik velem.
Én mondtam meg mert rákérdeztek hogy hova megyek ilyen furcsa idöpontokban. 3 szomszéd van, sajnos mind a 3 család ilyen. Nagyon elitisták.
Máshol tud játszani a fiam, öt az bántja amikor otthon ö is beszállna a játékba a szomszéd gyerekekkel. Volt hogy maguktól elkezdtek játszani, az egyik nö meg kijött és beparancsolta a gyerekeit. Gyerekszáj, de legközelebb mondták neki, hogy nem játszhatunk veled.
"Sajnos nem vittem semmire az életben, ezt érzik mások is. Általában levegőnek néznek, kioktatnak, beszólnak. Nincsenek barátaim se..."
Önsajnálat, felejtsd el. Ezzel soha nem fogsz előrébb jutni.
"Pl. nagyon szégyellem a kisfiam előtt hogy nekem nem köszönnek a szomszédok, főleg ha úgy van hogy én igen, de ők nem viszonozzák már. Szokta is kérdezni hogy mi a baja velünk a bácsinak? Rosszat csináltam? Valójában az van, hogy öröklés útján jutottunk egy kis lakáshoz, a szomszédok mind tisztes emberek. Én viszont közmunkás-napszámos vagyok, ami úgymond nem divat itt. Amint ez kiderül, az emberek általában elkezdenek levegőnek nézni. A szomszédok rászólnak a gyerekeikre hogy ne játszanak az enyémmel."
Ezt soha ne szégyelld! Érted? Nem a te hibád, hogy neked ilyen élet jutott. Szégyellje magát az a büdös paraszt, aki köszönni se tud, és nem kezel téged emberként. De nem hogy téged, a fiadat sem. Mert most annak az ártatlan csöppségnek mi köze, hogy így éltek? Szembeköpném az összes olyan szomszédomat, aki így viselkedik. Ők mivel érnek többet nálad, a fiadnál, a becsületednél? Mert emberségből kb. nullák, annál fontosabb pedig nincsen.
"Szegény azt hiszi ö a bünös, pedig az apja tehet róla!"
Ezt is azonnal felejtsd el. Ki felelős most a gyerekért? Te. Mivel a fiú még gyerek, nincsen felelőssége, de ha te értelmesebb vagy, mint az apja, te neveled, akkor soha nem hibáztatunk mást a gondokért. Ki mondod, hogy a gyerek a TE felelősséged, és igenis teszel azért (bármi volt a múltban), hogy ezután egy jobb élete legyen!
"Mondjam neki hogy én mi vagyok és azért van? Szégyellek ezzel elé állni! Vagy tudja ő ezt magától is? Érzi?"
Figyelj, ha ennek nem veszed elejét, akkor nem csak a szomszédok, de idővel a gyereked sem fog megbecsülni. Mondd csak el neki, hogy mi a helyzet, és ezen nincs mit szégyellni. Nem mindenki születik palotába, és nem mindenkinek van meg a kellő ismerete, tudása ahhoz, hogy feljebb tudjon törni. Ez a valóság. DE... Dolgozhat azért, hogy egy megbecsült, elismert, sikeres ember legyen, és ez ott kezdődik, hogy nem közösítünk ki senkit semmiért.
"Elvégeztem a maradék pénzemböl már 2 tanfolyamot, aztán munkát nem kaptam velük! Pedig az ígéret az volt."
Nem úgy végzünk tanfolyamot, hogy olcsó és majd valamire jó lesz. Te tudd, hogy mit akarsz, és tudd azt is, hogy az embereknek mire van szüksége. Milyen tanfolyamot végeztél? Ráadásul kettőt... Olyan nincs, hogy sehol nem tudod hasznosítani azt a tudást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!