Mit tehetnék, hogy a 3 évesem ne legyen ilyen mulya?

Ne nyaggasd!

Fogadd el őt ilyennek!

Próbálj olyan körülményeket teremteni, ahol egyetlen gyerek lenne csak a társa. Vele könnyebb összeismerkedni, mintha egy csapat idegen lenne.

Ha veletek van, felszabadultan beszél, viselkedik? Ha igen, bátorítsátok, hallgassátok végig, érdeklődjetek az ő dolgai iránt.

Ezt a könyvet javaslom. E-könyvként is megvehető.

Alicia F Lieberman: Érzelmrlek kisgyerekkorban.

Küön fejezet szól az un "félénk" vagy lassan oldódó gyerelkről.

Eszerint ez egy alapvetően hozott és viszonylag stabil személyiségvonas, mely amúgy ha jól kezelik, egy egészséges variáns és nem jelent semmi rosszat.

Jó kezelés: realis elvárások, stressz csökkentés, egyensúly a biztos pontként való megjelenésünk és a gyerek túlvédése között, új helyzetben engedni lassan oldódni, aztán fokozatosan hátrebb lepni, új helyzetben az ismerős dolgokra ramutatas (pl nézd pont olyan labdajuk van, mint neked), bátorítás, elfogadás, éberséf arra ha a gyerek jelzi, hogy sok neki valami, érzelemkifejezés segítése, negatív érzelmek elfogadásának segítése (gyakran a haragot alakítják szorongássá ha nem találnak szociálisan elfogadott utat a kifejezésére).

Pont ezt olvastam ma 😊

Azt teheted, hogy elfogadod a gyereked olyannak, amilyen.

Tudom, hogy ez piszok nehéz, hiába tudod, hogy szeretned "kell", ha látod a hibáit, és az belezavar a tökéletességbe.

Ez így van.

Viszont! A gyerek olyan, mint a szivacs. Mindent beszív, magába zár. És az ilyen gondolatok, esetleg elszólások, hogy Ő nem elég jó, megmérgezik Őt.

Először is örülj, hogy egészséges (remélem).

Másodszor örülj, hogy tud beszélni. (sok gyerek még nem is beszél 3 évesen)

Harmadszor pedig számolj le a negatív gondolatokkal!

Ne minősítsd őt!

Hanem segítsd. Ahogy tudod.

Épp ezért írtam,hogy a gyerekek sok mindent örökölnek! Kár volt lepontozni! ;-)

Ezek szerint jól sejtettem, hogy volt hasonló habitusú felmenő.

Na most ezzel az a gond, amit Te szeretnél, hogy elkezdtél elvárásokat aggatni rá, hogy Ő legyen a "tökös legény", avagy leány az oviban. Ő nem ilyen.

Oldódhat, de soha nem lesz olyan kisgyerek, aki a csoport szószólója, viccmestere.

Azon gondolkozz el, hogy Te vajon hogyan viselkedsz a munkahelyeden?

Ugyanolyan felszabadult, és virgonc vagy mint otthon?

Szerintem nem.

Én elhiszem , hogy zavar amiért ilyen visszahúzódó, de egy picit fog majd változni hidd el.

Az én kisfiam is szeptembertől lesz ovis, és hasonlóan viselkedik,de nem próbálom olyanná formálni,amilyennek szeretném látni.

Hagyd!

Meg fogja találni a helyét, és a barátait!

Üdv:#4-es voltam.

Mellesleg óvónéni, HA visszatérek a közoktatásba. :-)