Igaz, hogy egy lány gyerekkel könnyebb mint egy fiúval?

Férjem előző házasságából született leányzó nyugodt, álmodozó, szófogadó, senkit nem akar megbántani, csöndes típus. Dackorszak alig volt, ovisént is ült és jatszott. Anyja szerint nem volt gond vele. Most fog kamaszodni, várjuk milyen lesz. Szülei nem ilyenek. :)

Én sem voltam egy lázadó tipus, de elég cserfes barátkozós voltam.

A közös fiunk hurrikán, két emberes, hangos és brutális dackorszakon vagyunk túl. Kíváncsi, érdeklődő, félelmet nem ismer és empirikus. Állandóan beszél. és bizony kellett hozzá sok nevelési könyv és utána kérdezés. Még csak 6 éves, sokat szelidült és a keserves (féligmeddig pozitiv) nevelésnek is lett látszata.

Mindkét gyermek okos, nevelve van, hasonló elvárások. Abszolút személyiség függő.

Harom lanyom van, kozepso 1eves kora ota dacol, most 8eves, tegnap duzzogott es szemetkedett reggel 9tol zsinorban du 4ig, akkor leultettuk meset nezni h legalabb addig legyen nyugi.

A nagy keptelen kezelni a duhet kb 2 eve, o most 10, szerintem nyugodtan mondhatjuk ra h kamaszodik, olyan mintha pms hisztik lennenek, meg nem menstrual, de hormontolulas gyanus. A pici egy tunder de meg csak 5hos😀

Fiukkal nincs tapasztalatom de amit latok kivulrol h a fiuk (altalaban) nagyon hangosak, rengeteg az energiajuk amit igy vezetnek le, a lanyok meg hisztisebbek, tobb a nyafi. De persze barkinek lehet barmilyen nevelestol fuggetlenul is, rengeteget szamit a hozott anyag, kozepso lanyomon minden nap elcsodalkozok hogy hogy sikerult egy testbe kapnia ezt a rengeteg onerzetesseget, sertodekenyseget es makacssagot, finnyassagot:))) nagyon szeretjuk de tipikusan az a notipus, akit egesz eletemben kerultem, nagyon turelmes ferfi kell melle😀

Ketten vagyunk testvérek a húgommal (én is lány(nő) vagyok).

Én magányos típus voltam mindig. Egyedül aludtam kicsiként is, egyedül tanultam, egyedül mentem koncertre, nem fiúztam egyáltalán. A természet és a kutyáim többet értek. Ma már családom van.

A húgom anyámmal aludt, sose tanult egyedül, középiskolában sem, állandóan fiúzott, bukásra állt, kimaradt hajnalig,ivott. Rengeteg baj volt vele. Rengeteg.

Ma már neki is családja van, dolgozik rendesen.

Szóval nem befolyásolt a gyerekkor semmit. De anyám sokszor ült az ablaknál hajnali 3-kor aggódva! Vagy engem küldött utána..

Ez nem a nemétől függ. A lányom katasztrófális baba volt. Még most is nehéz eset pedig nemsokára iskolába megy.

A fiam sem egyszerű, de a nagyhoz képest sétagalopp.

A pici lányom pedig maga a megtestesült jóság (egyenlőrel

Nem igaz!

Első gyerekem kislány. Volt minden pici korában, nem alvás, fogzás, hasfájás, hiszti stb. Minden nehézséget megkaptunk, amit csak lehetett. Második babám fiú. Teljesen más, mint a nővére. 4 hónapos korában 8 órát végigaludt egyhuzamba. Most kezdődik a fogzás, emiatt nyűgösebb, de még ez sem durva. Hasfájás nem volt olyan extrém, nem hisztis, szóval teljesen más.