Ha egy gyerek (főleg fiú) felnőtt lesz, többet már nem lesz aranyos, mint gyerekként? Megváltozik (természetesen) a külseje és a viselkedése is meg minden.

21 évesen már megvan a saját élete, és ezt el kell fogadni. Meg azt is, hogy már nem "aranyos kisgyerek" hanem egy ifjú felnőtt. Nekem nagymamám szokott nosztalgiázni, hogy milyen aranyosak voltunk gyerekként, de részemről pont ez a meglepő, hogy mostanában már felnőttként beszéltünk egymással, komoly dolgokról és hogy lassan 90 évesen mennyire tiszta fejben.

Az életben meg kifejezetten nehéz az olyanokkal akik túlzottan a szüleikhez ragaszkodnak, volt szerencsém ilyen lányhoz, hát elég nehéz...Ráadásul férfiként még nehezebb egy fokkal, mert felnőttként már azért megszólnak, hogy miért hívod fel a szüleid naponta.

Meg egyszerűen normális ember önállósodik, és egyre kevésbé lesz a szülei "kedvence".

Elég érdekes lenne ha egy 21 éves fiú is ilyen szavakat használna h cukika meg léccike. :D

Egyébként a lányok még huszon ennyihány évesen is teljesen másképp fejezik ki a szülei felé érzett dolgokat, mint a fiúk. De ez így természetes sztem.

Leccike meg cukika? Es kisbabat tervez? Es te is ilyen gyereket szeretnel? Csak nekem nem vilagos?

Kb annyi erelme van a kerdesnek, mintha anyukad irta volna ki, hogy te mar miert nem vagy olyan edibedi cuki kislanyka, mint 3-4 evesen.

Babaruhakrol akarsz vele beszelgetni te is? A fiuk nem ilyenek. Hagyd felnoni. Ne legyen mar anyuci pici fia 21 evesen.

Amugy: az en kapcsolatom sokal jobb a szuleimmel, miota elkoltoztem es nekem is lett gyerekem.

"akinek lánya van, ugyanennyi idős, az mindig nagyon aranyosan viselkedik, kis cuki, állandóan fecseg, körbeugrándozza az anyját, lelkesedik, ilyen aranyos szavakat mond, hogy léccike, cukika stb,"

Bocs, de számomra ez nem aranyos, hanem infantilis. Nem vagyunk egyformák, de én nem lennék tőle odáig, ha a felnőtt gyerekem így viselkedne. Minden gyerek felnő és nem fog már otthon gügyögni neked. Nem is lenne normális.