Hogy telik a napotok ha épp otthon van az óvodás gyereketek mert náthás?

Akármelyik gyerek eljátszik egyedül, ha nincs más választása.

A különbség az eljátszó és el nem játszó gyerekek között az anyuka hozzáállása.

Hisztizik a gyerek, nyüsszög és bezavar, és anya eldob mindent, és akkor nem játszik el.

Ha dolgozom és mellém ülteted, és egyértelműen látja rajtam a tiéd is, hogy esélye sincs, akkor ki fog találni valamit. Mert a gyerekek 1. alkalmazkodók, 2. kreatívak. Felébredne a tiéd is, csak nem hagyod neki, mert "őt ilyennek könyvelted el".

Hármas vagyok.

Én próbálkoztam. De amikor videó konferencián kell a vezetőséggel beszélni, közben határidős munkád van és a gyerek melletted sír a földön ülve, hogy “anya nem játszol velem!” Megszakad a szíved és igyekszel mindenkinek megfelelni, de nem lehet, akkor felteszed a kérdést:

Mi a jobb, ha a gyerek folyamatos visszautasítást kap (“játszol velem?” “Nem/később/mindjárt”) vagy ha egy olyan dologgal foglalkozhat, amiben a szülő verbálisan és fizikálisan nem azt üzeni a gyerek felé, hogy nem tud vele foglalkozni? Hát én inkább hagyom, hogy ide oda mászkáljon a játékai és a mese között, de én lelkileg már nem bírtam a sok elutasítást amit felé adtam.

Egyenlőre ha ilyen lenne, akkor kénytelen lennék táppénzre jönni vele. Ergo ráérnék játszani, bandázni vele.

Amikor dolgoznom kellett mellette, akkor én két naponta engedtem, hogy valami képernyőt kapjon. (Mesenézés, tablet vagy ps.) Ez márciustól volt. Szóval én is feladtam az elveimet két hónap alatt.