Lesz jobb a helyzet? Velem van gond? Mindenkinek ennyire nehéz?

Hamarosan 2 éves lesz a kislányom, de baromi nehéz vele. Mindenért hisztizik, nem tud 5 percet a fenekén ülni, ha valami nem úgy van ahogy azt kitalálta akkor dobál, már, sikít. Ha vásárolunk végig orditja a boltot. Ha sétálni megyünk akkor azt, mert ő nem akarja fogni a kezünket de szót nem fogad ha szólok neki hogy álljon meg.

Még mindig etető székben eszik, mert úgy eszik mint egy malacka, hiába tanítom, hiába próbálom én etetni, a vége mindig az, hogy mindenhol az van amit eszik mert szauna szét dobálja. Egyedül nem játszik el, ha pedig vele játszom 2 perc után ott hagy. Türelmetlen, minden azonnal és abban a pillanatban kell neki, ha nem tud valamit megoldani, eldob mindent amit épp ér és földhöz vágja magát. Pelenkázni csak úgy lehet ha le fogom közben és 10 percig tart mert nincs kedve hozzá,nem szeret egyhelyben feküdni. Reggel a nappal kel már 5kor este le sem lehetne lőni 11 vagy akár 1 óráig sem. Úgy érzem hogy totál kudarcot vallottam mint anya, és mint nő is. Semmi időm nincs mert ha nem figyelek rá fel robban a lakás. Mire az egyik helyen rendet rakok, megy addig máshova pakolni. A férjem állandó éjszakás, szóval ő is velem morog ha sikít a gyerek mert játszik vagy épp hisztizik. Úgy érzem, egyedül kevés vagyok mindenhez. Nagyon szeretem a kislányom, de nagyon sokszor sírok mert nem tudom hogy lehetnék jobb anya és mit rontottam el. A férjemnek hiába mondom hogy szeretnék egy nap szabadságot, csak azt válaszolja rá hogy ő is. Nagyszülő, testvér nem opció, teljesen magamra vagyok utalva és maradva. Szeretném ha adnátok tippeket, hogyan csinálhatnám jobban, hogy lehetnék jobb abban amire mindig annyira vágytam? Ha valami infó kimaradt szívesen válaszolok ha kérdezték. Előre is köszi