Másnak is nehéz ez az időszak? (nagy 26 hónapos és pici 3 hónapos) Néha vannak napok amikor nagyon nehéz. Nektek milyenek az ennyi idős gyerekkel /gyerekekkel a mindennapok?

Imádom a gyerekeimet, az anyaságot, de vannak nagyon durván nehéz napok.

A nagy miatt főleg, aki 26 hónapos. A picivel abszolút nincs gond, tündér baba. A nagy is egy angyal, okos, energikus, kis izgő-mozgó lányka, aki egy jó fél éve már kis dacoska. Mindent maga akar tenni egyedül, nagyon öntudatos. Örülök mert mindent megért, segít, utánoz mindenben. Kb 20 hónapos kora óta vannak hisztik, ez sem olyan durvák, de azért rossz hallgatni.

Ami miatt mostanában sokat agyalok (mit és hol rontottam el), hogy nem fogad szót, nagyon szeretne menni mindenbe bele. És a nem szó sokszor nem ér semmit se. Régen szépen ügyesen fogta a kezem, arra ment amerre mi. Most nem akarja megfogni se a kezem, vagy ha nem arra megyünk amerre ő akarja, jött a hiszti. Boltban, a bevásárlókocsiban 3-4 perc után sír hogy ki akar jönni. Persze neki buli mert futkározhat és ő ezt játéknak fogja fel. Azonban ez veszélyes ha pl utcán vagyunk. Elmondtam szépen, beszéltünk róla, de nem nagyon hatotta meg. (csak mikor látta mennyire szomorú lettem) A múltkor a boltban kivettem a kocsiból mert már sírt hogy ki akar jönni és állt fel az ülésről. Ezután ment, pakolt mindent a kocsiba, mikor rászóltam kezdődött a hiszti.

Otthon pl nem akar kabátot vagy zoknit húzni, vagy ha mást akar felvenni, vagy ha bármire német mondok hiszti.

Ugye ő most ebben az életkorban van, és azért csinálja? Másnál is vannak ilyen miatt hisztik? Ti hogy kezelitek, reagáljátok le?

Én nyugtatom őt, próbálom megölelni utána, és ha kidühöngte magát lehiggadt elmagyarázni. Viszont egy boltban, játszón, vagy máshol nekem kellemetlen ez, hogy a gyerek üvölt én meg nézem. Olyankor mit tesztek?