Testvérek között tesztek különbséget? A kisebbnek engedtek többet csak mert ő a kisebb?

Szerintem a kisebb ne kapjon még zsebpénzt, mert nem éri fel ésszel, hogy mi a lényege. Most itt nem arról van szó, hogy nasira költi, az övé, hanem hogy jelenetet rendez, mert a tesója megveszi a telefonját.

Másrészt remélem eddig korukhoz igazodva kaptak zsebpénzt, tehát a nagy többet, vagy ő is kapott 5 évesen.

Egyébként én bevezetnék egy anya bankot. A zsebpénz egy részét el kell tennie a kicsinek is, de úgy, hogy együtt kinéztek valami nagyobb dolgot amire gyűjthet, a többit elszórhatja nasira.

Nincs (nem volt) különbségtétel, és természetesen nem engedek/engedtem többet a kicsi(k)nek.

Az általad leírt esetben a kicsi viselkedése elfogadhatatlan, most még meg lehet talán nevelni, de ha így folytatjátok, komolyabb gondok lehetnek vele később. Nálunk teljességgel elfogadhatatlan viselkedés volt, hogy bántsák egymást, nem is fordult elő soha. Legfeljebb szóban, de akkor is hamar rendre lett utasítva, bármelyik is csinálta. Egyenlő bánásmódban részesült minden gyerekem. Úgy vettem észre, hogy elég jól működött a dolog, ketten már felnőttek, a legkisebb hamarosan 17 éves lesz és szerencsére vagány, jófej, de nem problémás kamasz.

Őszintén és következetesen el lehetett volna érni azt, hogy a kisebb gyermek megértse mindazt, amit életkorából fakadóan megérthet, pl ezt a helyzetet. Folyamatosan totyogó kortól, amikor a helyzet adja, célszerű tömören a lényeget jelezni számukra: anya apa felnőtt, ezért mi használjuk a konnektort, neked nem szabad, neked veszélyes, bibis leszel és az nagyon fáj. ELLENBEN neked ott az X játék, jókat játszol vele, örülök h szereted azt.

Anya, apa, nagytesó megfoghatja a távirányítót, nagyoknak van, neked nem szabad, ELLENBEN neked van az X játékod, nagytesónak meg nincs olyan.

És így tovább. Ahogy cseperedik egyre jobban összeáll a fejében a kép arról, hogy életkortól függően kinek mit szabad, mit nem, neki mi a többlete, és mi másoknak a többlete. Egyre ritkább lesz a hiszti.

Más kérdés kb 3 éves kor előtt, terjedelmi okokból nem térek ki arra, az a dackorszak, erre vonatkozó, speckó nevelési elvek vonatkoznak rá, pl kompromisszummal el lehet érni a 3 év alattinál, hogy egyre együttműködőbb legyen, és egyre ritkábban elutasító.

Mindezeket együttvéve három éves korra már természetesnek veszi azt is , hogy a 11 éves nagytesó éppen telefont kapott, tudja, hogy ilyesmi nem neki való, neki meg olyan való, amikből kapott már ezt-azt - viszont elkényeztetni nem szabad, mert az az egyik véglet, az is oka lehet, hogy irigy, meg a hiány is lehet oka, ha irigy, vagy kielégületlen.

Máshogyan kellett volna tehát hozzáállnotok. Ritka esetben nem a szülő az oka, hanem veleszületett rendellenesség, vagy autizmus, hiperaktivitás, de ez más kérdés. Ha nem él ilyen problémával a kisebb gyermeketek, akkor a nevelése nem megfelelő irányban zajlott, írtam, milyen hibalehetőségek léteznek, és hogy mi lehet a megoldás ilyen esetekben.

Felmerül a kérdés, hogyan lehet korrigálni. Nos, úgy, ahogy eddig kellett volna. Jobb későn, mint soha, de csak amíg formálható egy gyermek jelleme. Úgy kb 10 éves korig. A tinit már nem formálhatod, jellemét nem módosíthatod, legfeljebb hozzátehetsz valami újat a jelleméhez. Addig gondold át a nevelési elveidet, amíg nem késő, javaslom. Segítő szándékkal mondom, nem azért, hogy lecsesszelek, kedves kérdező.

Nem

Sot a lwgkisebb csak jobora 4ikba kap telot a noverenek mar 2ikban volt. Mas okok miatt de neki kellet sajna.

Probalok igazsagos lenni ez mindegyiknek az mondani h majd ha te is annyi idos leszel akkor te is megkapod vagy megteheted. Persze probalkoznak a kisebbek de leverem a lazadast 😂 alapvetoen nincs ilyen gond azert. De elofordul j egy kisebb kiakad valamin akkor elmagyarazom j makd ha te is 16 leszel akkor neked sem kell 18:00ra haza jonni eleg lesz 19:00re 😁