Hàny éves kortól lehet egy gyereket egyedül otthon hagyni, míg a szülő dolgozik?

Tudom, hogy Magyarországon nehéz megérteni, hogy a szabályokat be kell tartani, ezért nem is tudják be sem tartatni őket, ezért sincs rend! Amikor hoz egy iskola egy szabályt vagy egy tanár, akkor azt nem ok nélkül találja ki. 2 és fél órát ültünk az év eleji első szülőértekezleten vagy legalábbis ennyi ideig biztosan távol voltam. Hagy kérdezzem már meg attól a hőbörgő nőtől itt, aki a mutyizást javasolja, hogy mutyizna-e külföldön is, ahol másabb a mentalitás úgy általában és 2,5 órán keresztül képzelje már el a 6 éves gyerekét egy osztályban a fenekén ülni bezárva a felnőttek között.

Ehelyett a gyerekem otthon azt csinált, amit akart, ha akart tornázhatott is, fejen állhatott, tévézhetett vagy játszhatott a millió játékával. Ha megéhezik, kinyitja a hűtőt, vesz belőle ennivalót, a csapból meg folyik a víz, ha szomjas. Hozzáteszem, még sötétedett is, mert este 6 után időzítették, de nem félt, nem nyafogott, még kreált is valami játékot magának, amit megmutatott, amikor hazaértem.

Szóval nem ugrott ki az erkélyen, nem kezdett el rántottát főzni és nem fulladt bele a kádba sem. Nem kezdett el villanyt szerelni és nem nyelte le pont akkor a villát, amikor nem voltam ott.

Egy kiskamasszal adott esetben sokkal nehezebb lehet, mert ők már mernek ellenszegülni annak, amit a szüleik mondanak nekik. Talán lemegy az utcára biciklizni vagy elkezd főzőcskézni és úgy felejti az olajat a tűzön.

Nem tudom, rám gondoltál-e, amikor "arról a hőbörgő nőről" beszélsz, aki "a mutyizást javasolja", de elmesélem, hogy amikor a mi családunk élt két kisgyerekkel Skóciában (tehát nem az általad olyan mélyen megvetett Magyarországon), ez hogy volt.

A szülői értekezletek időpontja hetekkel előbb ki volt hirdetve, így bőven volt lehetőségünk megszervezni a gyerekfelügyeletet. 6 évest órákra egyedül semmiképp nem hagytunk volna, egyrészt, mert van józan eszünk, másrészt, mert ha kiderül, ránk hívták volna a gyermekvédelmet. Ezt ott nagyon szigorúan vették.

Ha semmiképp nem tudtuk volna megoldani, és a gyereket sem vihettem volna semmiképp, nem mentem volna el. Szóltam volna a tanítónak, hogy ez van, bocsi. Sokkal kevésbé akadt volna ki rajta, mint ha megtudja, hogy órákra egyedül hagyom otthon a gyereket.

Ja, és a mutyizás meg tök mást jelent. Elhiszem, hogy külföldön élsz, és ez iszonyú menő, de az anyanyelvedet elfelejteni attól még nem kéne.

Hát sajnálom, hogy nektek olyan gyereketek van, akiket nem lehet otthon hagyni egyedül. Amelyik országban mi lakunk ott a gyerekek ennyi idősen gyalog járnak már iskolába is, sőt onnan haza is. Ezért talpraesettebbek is. Angliáról meg egészen más híreket hallani, ami nem arra emlékeztet, hogy ott erős lenne a gyermekvédelem. Egyébként nem lennék meglepve, ha ennyi idős gyerekek Angliában is egyedül járnának iskolába, boltba, stb. Én ennyi idősen már boltban vásároltam vagy leugrottam fagyit venni, vagy színes krétákkal rajzoltam a járdán a ház előtt. Tehát a gyerekek ebben a korban már képesek egyedül el lenni, csak a világ változott meg. De mindenki maga ismeri a saját gyerekét és tudja, mit bízhat rá.

A mutyizással kapcsolatban, igeként elterjedt formájában pontosan abban az értelemben is használják, ahogy én használtam.

Hát ez már nagyon off:), de a mutyizás olyan megvesztegetést, összejátszást jelent, amikor legtöbbször haveri alapon valamiért cserébe (nem igazán pénz, inkább szívesség, barter) jut valaki előnyhöz. Pl. tudod, hogy ha a rokonnak adod az állást vagy a régi szobatársad nyeri meg a pályázatot, akkor azzal valahogy egyszer te is jól jársz, amikor ő lesz helyzetben. Akár mert el akarod venni a lányát, akár mert majd ugye a te cégedet hívja meg felújítani a nemtommit.

Na ha most a tanárnéni megengedi az egyedülálló anyának, akiről tudja, hogy nincs pénze bébiszitterre és sehol egy bevethető nagymama, vagy csak még szoptatós egy kistestvérrel és másfél óra hazaérniük, hogy behozza a gyereket, akkor nem tudom, ezzel ő miképp járna jól. Viszont ha valaki bepanaszolja érte, mert szúrja a szemét, hogy "mutyizik" :D inkább kaphatna a fejére a vezetőségtől.

[link]

[link]

Keep calm and be reasonable!

Én felpontoztalak 32-es! Értem mit miért írsz és szerintem felesleges rajta pörögni, megsértődni vagy kioktatni másokat. De nem lenne világ a világ, ha nem szabadulna ide egy, két tip-top anyuka és nem tudná jobban csak azért is a felelősségteljes gyereknevelést! Biztosan jól érzik a gyerekeik magukat a 2,5 órás szülői értekezleten.

Én például falun nőttem fel és úgy rémlik, már másodikos koromban (8 éves) egyedül jártam haza és otthon kb 16, 17 óráig a tesóimmal voltam (egy idősek vagyunk). Nyílván, ha nagyvárosban élünk, ez lehet nem így ment volna. De a szüleimnek dolgoznia kellett és nem tudtak miattam, miattunk haza teleportálni a munkából és mindig örködni felettünk. Szerintem aki nem tudja megoldani, azt nem kell bántani és persze, gyerekfüggő a kérdés. Párom tesója például képes volt nem inni, nem enni egész nap, ha az anyja nem rakta elé/nem szólt neki.

Én olyan 10 évestől mondanám a határvonalat és a fokozatosságban hiszek.