Gyerekszoba ötletek? Mi az amit megbántál? Montessori/waldorf?

Én kisbabának biztos nem csinálnék olyat hogy csak egy szimpla matracon aludjon. Simán leforog, elmászik róla. Mindenképp vennék kiságyat vagy bölcsőt. Majd ha nagyobb lesz ráértek ilyenekkel divatozni.

Babaszobába kell: kiságy vagy bölcső, szekrény, pelenkázó, hely ahol etethetsz. Nálunk is csak ennyi van. Majd ahogy nő úgy alakítjuk.

Ja és a padlószőnyegből öröm lesz a hányást meg a kakát sikálni

Semmi olyat ne vegyél aminél bánnád ha a gyerek azon próbálná ki a fogait! Meg fogja rágni a polc szélét, a fiókokat is. Nem kell extra drága bútorokra költeni, inkább kedves, játékos legyen, ahol nem a rend és a makulátlan tökéletesség a fontos.

A legfontosabb szempontod a biztonság legyen!

Az ablakon legyen olyan zárszerűség, ami megakadályozza hogy kinyithassa egyedül - mint a biztonsági lánc az ajtókon. Most érdemes felszerelni, mert később nem fog eszetekbe jutni. vezeték ne menjen a padlón, lámpa zsinórja sem, mert szájába fogja venni és megpróbálja rágni, harapni. Le lehet ragasztani egy szalaggal vagy el lehet rejteni. Olyan szekrényt válassz, amibe könnyű pakolni, de amit nem szeretnél hogy a gyerek kipakoljon, azt gyerekzárral be tudod zárni. Nem olyan vicces amikor 150. alkalommal kell az összes ruháját újra hajtogatni, párosítani és elpakolni, csak mert könnyen hozzáfér a fiókokhoz, polcokhoz. A játékainak jobb a sok külön doboz, nem lesz időd szépen a helyére rakni a polcra, csak arra hogy bedobáld a dobozba. Ha külön dobozokban lesznek, akkor te tudod szabályozni (az elején legalább) hogy melyiket nyithatja ki, miből pakolhat szét. A szekrényeknél nem árt ha nem túl babásak, hanem olyanok amit legalább az általános iskola elejéig tud használni - kinézetre is. Nektek jobb ha új bútort majd csak kamaszként kell neki venni, 11-12 évesen legkorábban, amikor már lesz saját stílusa. A szekrények, komódok el tudnak billenni, dőlni, ha tudjátok, akkor valamilyen módon rögzítsétek a falhoz. Az enyém kihúzkodta a fiókokat és ráállt, felmászni, ezzel a súlypontja elmozdult a komódnak és az egész rádőlt. Szerencsére félre esett, csak a lába maradt alatta és olyan cipő volt a lábán aminek erős volt a talpa, az oldalt fordulva megtartotta a súlyt és nem törte össze a lábát. De simán agyoncsaphatta volna.

Az első időben fontos lesz hogy NEKED legyen ott kényelmes helyed, mert ott fogod szoptatni, altatni. Nem tudom hogyan próbáljátok majd alvásnál szoktatni, barátaink bevitték, letették és arra próbálták nevelni, hogy egyedül aludjon el. Nálunk ez nem jött be, születése után csak egy rövid ideig, de amint érdeklődő lett és meg tudott fordulni, onnantól csak máshol volt hajlandó elaludni. Kicsit nagyobb korában meg ott kellett ülnöm (éjjel feküdnöm) mellette és még a kezét is fogni. Jó szolgálatot tett hogy volt egy matrac a kiságya mellett.

A kiságynak legyen vagy leszedhető vagy leereszthető az oldala, a rácsa, mert hamar megpróbál majd egyedül kimászni, akármit is teszel ellene. Akkor már sokkal jobb ha simán ki tud jönni, mintha lezuhan 1 m magasból a földre.

A függönybe bele fog kapaszkodni és lerántja, tehát vagy legyen rövidebb, hogy amikor felállni, járni tanul, akkor még ne érje el, vagy erősen legyen rögzítve.

Ebben a szobában is meg ha új bútort vesztek, akkor máshol is, kerüljétek az éles sarkos dolgokat pl. dohányzó asztalnál, tuti beleveri a fejét.

Légzés figyelő monitorra gondoltatok? Amit a matraca alá kell tenni lapot. Az első babánknál probléma volt, őt csak úgy vihettük haza hogy beszereztünk ilyet, utána a kisebbeknél is nagyon megnyugtató volt hogy tudtuk használni.

ha most festitek vagy tapétázzátok a szobát, akkor célszerű olyat választani amit le lehet törölni. Ne olyat amire utána ő direkt rajzolhat, nem fogod tudni neki megmagyarázni hogy csak az ő szobájában írhat a falra. Ha ott szabad, akkor rajzolni fog a folyosón, a konyhában, a nappaliban is a falra és mindennel amivel rajzolni lehet. Lehet neki a falon, csak az legyen jól láthatóan elkülönült felület, mintha egy külön tábla lenne. Vannak ilyen öntapadós fóliák, amiknek táblaszerű, fekete a felülete, nekem a konyhában van egy ilyen darab a falon.

Szobanövényt ne nagyon tervezz a gyerekszobába egyenlőre. A lámpa a mennyezeten ha lehetséges akkor legyen két kapcsolós, hogy lehessen élesebb, erős fénye is, meg olyan ami éppen csak világít - vagy legyen a mennyezeti lámpa, meg egy olyan fali vagy asztali lámpa, aminek gyenge fénye van és éppen csak halványan világít majd éjszaka amikor át kell pelenkázni, de nem akarsz te sem túlzottan felébredni, meg őt sem akarod szembe lámpázni.

Semmiképpen ne dőlj be a bababoltok eladóinak, mindig gondold át, hogy valóban van-e értelme pont azt megvenned jó sok pénzért, van-e értelme megvenni. Nekünk mindenképpen egy kókuszrost szuper matracot akartak eladni, mondván az lélegzik és ha hason fekszik a baba akkor sem fullad meg - miközben a matracra vízálló lepedőt fogsz tenni a baba alá, hogy ha kimegy a pisije - mert ki fog menni a pelenkából, vagy oda böfizik az ágyba, akkor legyen hova visszafektetned ha lecserélted a lepedőt. A vízálló lepedő nélkül vizes marad a matrac - ha meg ráteszed, akkor tök mindegy hogy alatta átengedi-e a levegőt vagy sem.

Ha zenélő játékot veszel, azt mindig hallgassátok meg előtte és nem 10 másodpercig, mert hosszú ideig kell hallgatnotok majd utána.

Bocs a hosszú szövegét, 3 gyerek van.

Az előzőhöz a jövőre nézve: az emeletes ágy nagyon bevált. A rácsos babaágy után egyből ilyet vettünk. 2 emeletes ágyunk volt és azokat szedtük szét később egyedi ágyaknak. Az egyik alacsonyabb volt, amikor szembe álltam vele, akkor kényelmesen elértem a felső ágyon a gyereket és a tetejére is könnyebben fel tudtam rakni ha máshol aludt el. Az addig jó amíg kisebbek. A másik emeletes ágyat olyan magasnak vettük, hogy az alsó ágyon is kényelmesen lehessen ülni.

vannak nagyon jó galéria ágyak, kis szobába praktikus hogy alatta lehet a szekrény vagy asztal, de amikor kicsi a gyerek akkor nagyon nehéz vele, mert neked is fel kell másznod minden alkalommal és ágyazni is nehéz.

Ami nagy vágyam volt de nem sikerült, az a sátras-csúszdás ágy. Amikor már nem túl kicsik, akkor nagyon jó ha a szobában is tudnak csúszdázni és már nem is elérhetetlen az ára egy ilyen ágynak. De megvoltak nélküle is.

Nagyon jókat írtatok, a kettes kimerítő, kifejezetten zseniálisan összefoglalta! A kettesről viszont eszembe jut valami, idézem:

"Az ablakon legyen olyan zárszerűség, ami megakadályozza hogy kinyithassa egyedül - mint a biztonsági lánc az ajtókon."

Ezt szeretném csupán kiegészíteni. Több ismerősöm figyelt fel arra, hogy a pici gyerekek, sokszor a fél éves babák is elképesztő megfigyelő képességről adtak tanubizonyságot, pl ölbe vették számítógépezés alatt (szülő munkája), és a gyerek megjegyezte a viszonylag bonyolult belépési kódot. Főleg 2-3 évesnél tapasztalták, volt, aki mután kilépett a gépből, és mire wc-ről visszament a gépéhez, a gyerek már belépett a kóddal.

Miért térek ki erre? Azért, hogy javaslom a biztonság kedvéért:

amikor biztonsági zárról van szó (pl ablak, konnektor stb), a gyerek véletlen se láthassa meg, hogyan zárod-nyitod! Legyél takarásban közben, stb. Életet menthetsz, ha erre ügyelsz. A kisgyerekek nagyon találékonyak! Sokuk legalábbis. Néha már babakorban is képesek ilyesmire, kb fél éves kortól.

#4 Teljesen igazad van. Az enyém a kocsiban a gyerekülés övét tanulta meg így kinyitni és menet közben kikapcsolta magát.

Tényleg mindig figyelni kell arra hogy mit néznek meg. A legnagyobb alig 1,5 évesen kinyitotta az antibiotikumos üvegén a gyerekzáras kupakot, nem tudom hogyan, és beleivott mire észrevettük. Szerencsére éppen hogy csak.

Amire nagyon kell majd figyelni még, az a konyhában a sütő és a főzőlap. A kicsi a sütőajtót tapogatja rögtön és kapaszkodik a fogójába, meg ha eléri, akkor felnyúl és megfogja a főzőlap szélét, ahol már meg tudja égetni a kezét.

Alapból mindig abból indulj ki, hogy ha te azt hiszed hogy majd valamit 1-2 hónap múlva fog megcsinálni, akkor arra lehet hogy már abban a pillanatban képes. Nem ijesztgetni akarlak, csak felkészíteni, amikor még azt hiszed nem forog és hátat fordítasz neki, rögtön legurul a pelenkázóról vagy kanapéról. Nem olyan vicces amikor meglátod a kezében a kenyérvágó nagykést, mert az asztal szélén hagytad és azt hitted még nem ér fel odáig. Tapasztaltam. :)

"szőnyeg, arra egy matrac, "

Az elején amikor nagyon pici, akkor neked kell minden pillanatban mélyen lehajolnod hozzá, onnan emelned, oda letenned.

Amikor már tud forogni, rögtön le fog gurulni, kénytelen leszek körbe bástyázni mindenfélével.

Amint csúszni-mászni kezd, egy percet sem lesz hajlandó a matracon maradni. Ha megnő a súlya, akkor meg neked lesz egyre nehezebb vele hajolgatni. Ha elaludt a karodban (hasfájós korszak) vagy máshol és le akarod tenni, akkor a földig kell hajolnod majd vele úgy, hogy közben fekve tartod.

A szőnyeg jó ötlet, lent lesz a padlón a kicsi, kell neki a meleg felület - ha nincs padlófűtésetek. De mindenképpen jól tisztítható és nem hosszú szálakból álló szőnyeg kell legyen, mert ha ráfekszik és belemegy az orrába vagy kitépkedi a szálait és benyeli, az bajt okozhat.

"Nem olyan vicces amikor meglátod a kezében a kenyérvágó nagykést, mert az asztal szélén hagytad és azt hitted még nem ér fel odáig. Tapasztaltam. :)"

Megint én vagyok, nem akarom a viccet hangsúlyozni én se, csak vizuális típus vagyok, és magam elé képzeltem a szitut... Kész horror. :) Sose lehet tudni, akár megdumálhatta a koboldokkal, amíg hátat fordítottál neki, hogy szedjék le neki a konyhakést. A baba meg játszotta az ártartlant az arckifejezésével: "éééén, szellemekkel? Csak neked szoktam gügyörészni, anya!"

Közben anyuka háta mögött a kis szellemkoboldok meg telepatikusan vihorásznak úgy, hogy csak a baba hallja a kis buksijában. :))

Komolyra fordítva, tényleg nem játék. Gyerekcsoporttal is foglalkoztam, és ha valamitől feláll a hátamon a szőr az az, amikor játszótérre mentünk ovisokkal. Te jó ég... Ebben még nincs elég gyakorlatom. És szrrá tudom magam aggódni, nehogy egy is kilépjen az úttestre. Jobb félni, mint megijedni. De azért sasolok mégis ezerrel, hogy minden pici szépen, sorban járjon, mint a libuskák. Egy felnőtt a sorvezető, másik a sor végén, közte két tucat ovis, párban, kézen fogva. Én tényleg szeretem a horrorfilmeket, csak lehetőleg NE a való életben legyen. Nekem ez már-már horror.

Jelenleg nem dolgozom se suliban, se oviban, de ha utcán látok óvónéniket kicsikkel, akkor elkezd verni a szívem, úristen, járda, úristen, úttest, atyaég, autók... Nem tudom, hogyan sikerülne számomra ezen felülemelkedni. Elnézést a gondolati kitérőért. De tényleg, kérdező, a testi épség, megelőzés az első. Ez még csak ne mis szakmai kérdés, hanem alap. És annyiféle lehetőség van a bajra, neadja isten... A kicsik többsége túl ügyes, képes megfejteni a gyerekzárat magától. hát még, ha látja a felnőttől, hogyan kell...

Okulásul elmondok még valamit a témában. Haverom ördöglakatokat talál fel, persze klasszikusakat is gyárt, gyártat. Azokat adja el, meg játszóházakat szervez. Kb húsz éves tapasztalata van eben. Elmondott nekem egy átlagos összegzést. Hangsúlyozom, kivétel erősíti a szabályt, de többségében jellemző, az ő tapasztalata szerint:

a kisgyerek könnyen lebukik, ha füllent, vagy fantáziál, ergo csak azt számította bele a statisztikájába, amely gyerek őszintén nem látott még addig ördöglakatot.

Átlagos összegzés, húsz évi tapasztalatából, közepesen nehéz ördöglakat megfejtése előzetes tapasztalat nélkül:

átlagos felnőtt megfejti 30-40 perc alatt.

matematikusok zöme 10-15 perc alatt.

Óvodás: átlag öt(!) perc alatt.

Önmagáért beszél. Ők még nincsenek sablonba zárva és nem logikát alkalmaznak. Holisztikus még a látásmódjuk.

Így használjatok gyerekzárat, kedves gyermeknevelő embertársaim. Fő az elővigyázatosság.

Ja és hozzáteszem, mindkeközben sokuk cipőt fűzni nem tud azért, mert a finommotorikájuk még nem elég fejlett. Az öt perc is azért átlag öt perc, mert a kis kezükkel még nehezen fűznek. De mire hét évesek lesznek, már elkezdik túlagyalni a dolgokat, akárcsak sokszor mi, felnőttek... ÉS már nem olyan ügyesek ördöglakatban, habár gyöngyöt fűzni már sokkal ügyesebben tudnak, mert a finommotorikájuk más sokkal érettebb.

Ergo a 4-5 évesek zöme habár még nem tart ott, hogy kellően jó kézügyességgel fáznek, ezárt tart nekik 5 percig egy középnehéz ördüöglakat megfejtése. Gondoljunk bele, ha ötvöznénk egy átlagos hét éves gyerek kézügyességét, egy 5 éves gondolkodásmódjával (utóbbinak a logikai érzéke még alacsony fokú és nem tud jól decentrálni, viszont holisztikus még a szemlélete erősen). A 4-5 éves ránéz, és egyből átlátja az ördöglakatot. Onnantól már csak a fűzéssel kínlódik.

nos, a végeredmény kb két perc volna úgy, hogy először lát középnehéz ördöglakatot...

Ezért nem érnek sokat a gyerekzárak, csak talán 3-4 éves korig.

Ha nem akarod, hogy normálisan aludjon (át az éjszakát), akkor nyugodtan altasd csak matracon.

Ha három gyereket terveztek, akkor a legnagyobb előrelátás az lenne, ha felhúznátok még két gyerekszobát.

legyen egy normális ágya, mert kinyírod a derekad, ha minden alkalommal a földről kell összehalásznod, egy gyerek sokkal tovább igényli hogy elemeljék-letegyék, mint ameddig könnyű.

a következő két gyerek előtt meg egy költözést/átépítést javasolnék.

amúgy lehet hogy csak a mi családunk nem logikus, de a pelenkázót mért nem a gyerekszobába teszitek?