Mennyit árt egy 2 éves gyereknek, ha 1 évig csak hétvégéken látja az anyját?

Kifejezetten a gyereknek semennyit. Megszokja.

Az anya-baba kapcsolatnak viszont annál többet. Emlékezni nem fog rá, miért, de tudat alatt csalódik a gyermek az anyjában és sokkal kevésbé fog benne bízni a későbbiekben.

Engem az anyukám az első 1 évemet nem töltötte velem, amit csak 15 évvel később tudtam meg. Korábban magamat okoltam, és nem értettem, miért nem tudok benne bízni, miért vagyok olyan, amilyen (visszahúzódó, csendes és minden miatt magamat okoló). Természetesen ez nem csak ezen múlik, de tökéletes alapnak bizonyult.

Hacsak nem életbe vágóan fontos, vagy különben éhen halna a család, ne hagyja otthon az anya a kicsit! 1 év rövid időnek tűnhet, de egy 2 évesnek az élete fele. Minden héten csalódni fog az anyjában, amikor újra és újra elmegy számára bizonytalanul hosszú időre, amíg meg nem tanulja, hogy anya úgyis itt hagy.

Nagyon nem ajánlom!

Hát, érdekes kérdés, én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy életre szóló nyomot hagy.

Itt vagyunk mi jó példának:

Apuci nagyon sokáig nem élt velünk, mikor aztán hozzánk költözött, már 4-5 éves volt a kisfiam. Szóval 4-5 éves koráig az én kisfiam kb. heti 2-szer találkozott az apukájával, igaz, hogy az együtt töltött idő mindig rendkívül szeretetteljes és tartalmas volt. De volt azért olyan is, amikor pl. napokra leutaztak/leutaztunk együtt a párom szüleihez. Ugyanakkor apuka nélkül karácsonyoztunk stb.

Szóval mindezek után a kisfiam most is (9évesen) imádja az apját, de imádta akkor is, amikor még nem élt velünk. Nagyon jó, bensőséges a viszonyuk, de amúgy igazi apa típus is az élettársam.

Szóval nem tudom, mi a szitu nálatok, kire hagyod az alatt az egy év alatt, mert ha olyanokra, akiket jól ismer és szeret, szinte biztosra veszem, hogy nem éri nagy törés a kapcsolatotokat. Persze az attól is függ, hogy most milyen.

Hány, és hány olyan családról tudnék mesélni a közvetlen környezetemben is, ahol elváltak a szülők, apuka heti párszor találkozik csak a gyerekekkel, mégis jó közöttük a kapcsolat.

Lelki törés nem akkor éri a gyermeket, ha mittudomén egy évig csak hetente kétszer lát, hanem akkor, ha nem kap elég szeretetet.

Te nem lehetsz rossz anya, hiszen most is azon dolgozol, hogy biztosítani tudjad az életbenmaradást a kislányodnak -és ez kell, hogy az első legyen! Ha egyenesbe jöttél, kellő igyekezettel be fogod tudni pótolni az "elveszett" egy évet, ne aggódj.

21:40 vagyok

Ezt találtam, nézd csak:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak_..

Ez szépen hangzik, megnyugtató, de a világ a feje tetejére állhat, egy anya akkor is más, mint egy apa.

Mutass 3 olyan példát, ahol az apa neveli a gyereket kiskorától, és az anya látja ritkán és gondtalan a kapcsolatuk. Olyat sajnos egyet sem ismerek.

Nem azt akarom ezzel mondani, hogy az apák szerepe ne lenne fontos, de egy anyai ölelés, puszi, a szíve ritmusának nyugalma, az anyai türelem és ösztön MÁS, mint az apai.

Kedves Kérdező. Ha ilyen nehéz a helyzet, akkor menjél, mást tenni úgy sem tudsz, de minden nap hívd fel a kicsit, szánd rá a pénzt, és ha otthon vagy, 100%-osan vele törődj! Remélem megoldjátok. A legjobbakat kívánom!

07-27 22:34