Ha bármit megadhatnál a gyermekednek akkor megadnál neki mindent? (Leírásban bővebben! )

Jó fizum van (igaz házra gyűjtünk), de egyáltalán nem kapnak meg mindent. Ünnepekre is max 2-3 ajándékot kapnak, összesen. A legdrágább, amit eddig kaptak egy nagy dobozos ninjago lego sárkány volt.

Telefonjuk, tabletük nincs, még jó darabig nem is lesz (8 és 9 éves fiúk). A nagy a szülinapjára kvarcórát és teniszütőt kap. A kicsi karácsonyra bunkert kért.

Nem kapna meg mindent, annyit kapna, mint egy átlagos gyerek, dolgozzon meg mindenért, értékelje, amit kap. Elsősorban persze megtanitanam rá.

Egyetlen egy dolgot vennék neki, házat. Ha felno, akkor tudjon másra koncentrálni, utazni, meg találni önmagát, hogy mi érdekli, és kizdjon érte, fejlődjön, de legyen mögötte egy biztos pont. Hogy ne egy gyárban vagy valami olcsó helyen gurozzen csak azért, hogy pl albérletet fenn tudjon tartani. Persze azért a házzal kapcsolatos dolgokat úgy intéznem, hogy esetleges felrecsuszasanal ne usszon el..

Nem

Meg kell tanulnia értékelni a dolgokat..

Én egy kicsit másképp látom a dolgokat, mint a korábbi válaszolók. Külföldön élünk pár éve, jól keresünk, főleg a férjem, de azért még nem élünk annyira jól. Van viszont jópár ismerősünk, illetve a lányom barátai között is, akik nagyon jó körülmények között élnek, 6-7 szobás nagy ház, évi több nyaralás: Kuba, Mexikó, Karib- szigetek, gyerek magániskolába jár. A gyerekeknek tényleg mindenük megvan, de én nem látom, hogy ez hátrányukra válna. Ők egyszerűen ebben nőnek fel, hogy mindenből a legjobbat kapják, ezáltal ők is erre fognak törekedni a jövőben: kivétel nélkül mind jó tanulók, jólneveltek, határozott céljaik vannak, esélyük jó egyetemre, a szüleik példáját követik, akik tanult, szorgalmas emberek. Pontosan azt látják, hogy ami a szülemnek sikerült, az nekem is fog. Van viszont pár szegény osztálytársa is a lányomnak, tanulatlan, néha segélyen vagy minimálbéren élő szülők. Ezeknél a kamaszlányoknál már most feltételezhető a jövő, korán férjhez mennek, szülnek pár gyereket, majd esetleg elmennek gyárba, bolta dolgozni, továbbtanulás nem érdekli őket, már most cigiznek, füveznek, és meg is szerzik rá a pénzt, ki tudja honnan.

Ez nem azt jelenti, hogy mindent meg kell venni a gyereknek, de igenis meghatározza a gyerek jövőjét, hogy mit hoz otthonról. És ez most nem az újgazdag vállalkozó típusú szülőkről beszélek, akik villogni akarnak ezzel, hanem azokról a szülőkről, akik a legjobbat biztosítják a gyerekeiknek: minőségi étel, lakhatás, ruhák, oktatás, sport, hobby, nevelés.

Mi pl. menő kacatokra nem nagyon költünk, de a gyerek hobbijaira, ami a lovaglás, zene, festés, nagyon sok pénz elmegy havi szinten.

Szintén jól keresünk de mindent amit kiejtenek a szájukon nem kapnak meg, mert ezek sokszor csak fellángolások. Ellenben sokat játszunk velük, tanítjuk őket, nem fukarkodunk a hobbijaikkal, ha azokhoz van kedvük.

Ha nem is mélyről, de viszonylag szerény családból jöttünk a férjmmel, szeretnénk megtanítani a gyerekeknek a pénz értékét, a tanulás és a küzdelem fontosságát. Jelentős megtakarításuk lesz (egyelőre erről még nem tudnak), rájuk bízzuk, hogy mire költik/fektetik majd be. Házat, autót, lakást nem veszünk nekik, mert önző módon mi is szeretnénk még élvezni az életet, a sok munka gyümölcsét. Majd ha megkapják ezt a nagyobb összeget kiderül, hogy jól neveltük-e őket.